B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században

1895 januárjában kezdte a közszolgálatot Heves vármegye tiszteletbeli al­jegyzőjeként, majd 1895 decemberétől a tiszafüredi járás szolgabírójának vá­lasztották meg. 1896-ban a millennium idején, a június 8-i felvonuláson Heves vármegye bandériumában vett részt, még az évtől tagja Heves vármegye Tör­vényhatósági Bizottságának, tagja a vármegye központi választmányának, és a Heves Megyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányának. 5 9 Ezután 1899 áprilisától 1901 decemberéig Gyöngyös járásban szolgabíró. 1900 elején nevez­ték ki tiszteletbeli főszolgabírónak, két év múlva megvált a közigazgatási szol­gálattól, s attól kezdve családi birtokán gazdálkodással foglalkozott. 6 0 Ezután az egercsehi és a szúcsi rk. iskolaszék világi elnöke. 1905 elején megalakította az Egercsehi Hitelszövetkezetet, mint a Központi Hitelszövetkezet tagját, amely­nek igazgatósági elnöke. Az 1905-1906. évi nemzeti küzdelem idején tagja volt a vármegyei alkotmány védő bizottságnak. 6 1 Az 1905-1906. évi ellenállás során 1905-ben az ellenzéki koalíció nemzeti ellenállásra buzdított (így az adófizetés, újoncállítás stb.) megtagadására szólított fel az uralkodó által kinevezett úgyne­vezett „darabontkormány" ellen. Beniczky Elemért 1906-ben a pétervásárai vá­lasztó kerületekben a Függetlenségi és 48-as Párt képviselőjévé választották. Indult a pétervásárai kerületben 1910-ben is a parlamenti választási küzdelem­ben, viszont akkor alulmaradt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején fogságba esett rövidebb időre. 1932-ben Heves vármegye felsőházi póttagjává választották, de erről lemondott, amikor 1935 tavaszán a pétervásárai kerület országgyűlési képviselőjévé választották meg a Nemzeti Egység Pártja programjával, majd 1939 áprilisában a Magyar Elet Párt­ja programjával ismét mandátumot nyert a parlamentbe. 6 2 A képviselőházban főként közegészségügyi és tűzrendészeti kérdésekkel fog­lalkozott, részt vett a nagyközségi választójogi, telepítési törvényjavaslat vitájá­ban. Képviselőként főtörekvése volt, hogy választott kerületének elhanyagolt út­hálózata kiépüljön, sok községben segítette elő az iskolák építését. Emellett szűkebb pátriájában elnöke az Egercsehi Hitelszövetkezetnek, és az Eszak-Tarnavölgyi Víztársulatnak, tagja a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamará­nak, az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Heves Vármegyei Gazdasági Egyesü­letnek. Egyháza életében is kivette részét, tagja az egri érseki illetve egyházme­gyei központi tanácsnak, az egri és bükkaljai esperesi kerületek tanácsának. 6 3 5 9 FABÓ Henrik - ÚJLAKI József 1906. 62. 5 0 HAEFFLER István 1940. 131. 6 1 FABÓ Henrik - ÚJLAKI József 1906. 62. 6 2 GULYÁS Pál 1940. 1107. 6 3 HAEFFLER István 1940. 131. 226

Next

/
Thumbnails
Contents