B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Löffler Erzsébet: Főpapi könyvtárak a XVIII. századi Magyarországon
A királynő 1777-ben adta ki tanügyi reformját, a Ratio Educationist, melynek XIV. paragrafusa egyetlen egyetemről tesz említést Magyarországon, az akkor már Budán működőről. 3 3 A királyi egyetemnek Budára való helyezése nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért II. József 1784-ben Pestre költöztette át. Itt is szűkös körülmények között és több épületben kellett működnie, sőt a teológiai fakultást Pozsonyba helyezték, ott volt 1786-ig. Szinte elképzelhetetlen, hogy akár Eszterházy javaslatai között, akár a király tervei között ne szerepelt volna a Líceum, amely az első olyan épület volt Magyarországon, amely kifejezetten egyetemi célra épült. A jozefinista egyház- és kultúrpolitikában azonban nem volt helye a katolikus egyetemnek. 3 4 A 60. paragrafus felsorolta a főiskolákat is, sajnos ezek között sem szerepelt a püspök által tervezett intézmény, így az újonnan létesített egri iskola csak a líceumok közé lett sorolva. 3 5 Az érseki és püspöki líceumok Kalocsán, Egerben, Veszprémben, Vácon, Nyitrán, Nagyváradon, és Pécsett működtek. A felsőoktatási jelleg azonban így is biztosított volt, mert a törvény előírta, hogy ezekben a líceumokban minden a királyi akadémiák számára megszabott szabályok szerint történjék. 3 6 1780-ban, II. József trónra lépésekor a püspök újabb erőfeszítéseket tett az egyetemi rang elnyerése érdekében, de néhány év alatt kiderült, hogy a kalapos király teljesen egységes iskolaszerkezetet kíván kialakítani a birodalom területén, és csakis az állami egyetem és akadémiák létjogosultságát ismerte el. 3 7 3. kép. Homérosz portréja a kalocsai könyvtárban 3 3 MÉSZÁROS István 1981. 30. 3 4 MÉSZÁROS István 1993. 33-34. 3 5 ANTALÓCZI Lajos 1993. 22. 3 6 MÉSZÁROS István 1981. 49. 3 7 MÉSZÁROS István 1993. 33. 198
