B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Pataki Katalin: Kapucinusok megtelepedése Hatvanban (1729-1759)

Az év folyamán folytatódik a rezidencia átépítése. Az ablakok előtt virágoskertet, a ház végében pedig konyhakertet alakítanak ki egy újonnan épített kúttal. Ecsédről hívott kőművesek segítségével elkülönített, egyszemélyes „cellákat" hoznak létre. Az első szobát, melyben a két szerzetespap lakik, kettéosztják. A másikkal - mely feltehetően a laikusoké volt - ugyanezt teszik, és a két szoba egyikét egy tornác (ambitus) köti össze a kápolnával. A konyhához két oldalról egyegy szobácskát (cellula) építenek hozzá. A bal oldali lett az ebédlő, a jobb oldaliból pedig a laikusok szobáját lehetett fűteni. Az istállóból szintén két fűthető cellát, egy asztalosműhelyt és konyhai kamrát alakítottak ki. A kápolnát - előbb sekrestyévé alakítva - öt ölnyivel kibővítették és berendezése is tovább bővült.

31 A fent említett átalakításoknak köszönhetően a rezidenciának 1731 -ben hat, 1732-ben pedig már nyolc lakója volt.

3

2 Az építendő kolostor elhelyezkedését illetően csak fokozatosan, a kapucinus atyák és Starhemberg tiszttartói között zajló viták során körvonalazódnak az elképzelések. A telek kiválasztása kapcsán nehezen születik egyetértés, végül Joannes Sebastianus Lamber provizor oldja meg a helyzetet, aki az ár-, és belvizek szempontjából biztonságos helyre irányítja a kapucinus atyákat. A kiválasztott telek méretét a szerzetesek először mindössze 49 ölben határozzák meg, amit aztán az új kolónia elöljárója (superior), Ivo atya közbenjárásával jelentősen nagyobb területre módosítanak.

3

3 A kapucinusok bevezetése a telek birtokjogába 1730. május 3-án, a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén történt meg. A ceremónia a püspököt képviselő Josephus Ignatius Tichy főesperes és Sebastian Lamber provisor részvételével zajlott le. Lambernek nyilvánosan nyilatkoznia kellett Tichy előtt arról, hogy jogosult a földesúr nevében telket adományozni a szerzeteseknek. Ennek méretét és helyét elsősorban Berthold testvér határozta meg: az építész hosszában 100, szélességében 50 öl nagyságú területet kért, a provizor pedig beleegyezését adta. Ezt követően ünnepélyes keretek között egy kereszt felállítására került sor a leendő kolostor és templom telkén. Az ünnepség befejeztével a szerzetesek szentélyébe visszatérve a főesperes egy elismervényben (reversale) is rögzítette az adományozást.

3

4 A templom alapkövének letételére 1732. április 24-én került sor, Szent Fidél és Szent György napján. Az időpont megválasztása Starhemberg elképzelését tükrözte, aki az alapkő Szent Fidél nevére történő megáldására utasította képvi3

1 CHA 50. 3

2 CHA 54., 66. 3

3 CHA 14-15. 3

4 CHA 47^8. 166