B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Pataki Katalin: Kapucinusok megtelepedése Hatvanban (1729-1759)

Mivel Starhemberg Gundaker Tamás pénzügyi szakemberként komoly befolyásra tett szert a bécsi udvarban,

9 magyarországi birtokait a távolból, megbízott képviselői révén irányította.

1

0 így a hatvani kapucinusok háztörténetében a kolostoralapítás elhatározásának kulcsfigurájaként is e birtokok jószágigazgatója (regens), Franciscus Xaverius Wagenleitner tűnik fel. A kapucinus történetíró szerint Nagymaros esetében merült fel először az a gondolat, hogy Starhemberg magyarországi birtokaira szerzetesrendet telepít. A költségeket és a szóba jöhető települések helyzetét mérlegelve azonban - Wagenleitner javaslatára - a hatvani uradalom fejlesztése mellett döntött: a Nagymarosra szánt piaristák helyett az önmagukat alamizsnából is eltartó kapucinusokat hívta meg Hatvanba.

1

1 P. Benedictus, a rend osztrák-magyar rendtartományának főnöke (provinciális), a hír hallatán azonnal nekilát, hogy megszerezze az új kolostor alapításában érintett egyházi és világi elöljárók jóváhagyását. Miután a rend generálisa, P. Hartmann támogatásáról biztosítja, német nyelvű levélben fordul Starhemberg grófhoz, melyben budai és tokaji rendházuk között, Hatvanban, a városon kívül, uradalmi területen fekvő Szent Erzsébet kápolnát és egy kis lakhelyet (residentia) kér. A gróf 1728. június 10-én, Bécsből keltezett válaszlevelében - a kegyes császári és királyi megerősítés szükségességére figyelmeztetve - jóváhagyja kérvényüket.

1

2 Mindeközben a provinciális Rómába utazik a rend generális gyűlésére, és ezt az alkalmat kihasználva Nápolyban felkeresi Althann Mihály Frigyes váci püspököt

1

3, hogy megszerezze hozzájárulását. A püspök ezt meg is adja 1728. április 6-án.

1

4 Ezalatt Bécsben a provinciális helyettese, P. Sanctus viszi tovább az ügyet III. Károly elé, melynek eredményeként 1729. június 8-án a királyi jóváhagyást is megkapják.

1

5 9 1706-1715 között a bécsi Udvari Kamara elnöke. Ezen minőségéből kifolyólag az 1706-ban életre hívott bécsi városi bankot felügyelő szerv, a Ministerialbancodeputation egyik vezetőjévé is vált. Az Udvari Kamara szerepkörét nagyrészt átvevő, 1714-ben létrehozott ún. universalis bancalitas vezetésére 1716-ban létrejött egy közvetlenül az uralkodó alá tartozó tanácsadó szervezet, az ún. titkos pénzügyi konferencia (Geheime Finanzkonferenz), melynek szintén tagja volt. (NAGY István 1971. 21-23.) 1

0 MAGYAR Eszter 1998. 115-117. 1

1 CHA 11. 1

2 CHA 12-13. 1

3 1719-29 között római követ majd nápolyi alkirály, távollétében Berkes András volt a helynöke. (MKL) 1

4 CHA 13-14. 1

5 CHA 38—40. 163