B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Komjáti Zoltán Igor: Szigor vagy közös érdek? - A polgári és katonai igazságszolgáltatás jellegzetességei Füleken Koháry István főkapitányságának idején (1667-1682) Heves és Külső-Szolnok vármegye példáján

Pest-Pilis-Solt vármegye részéről jelen volt Csemiczky Gáspár jegyző, Nógrád megyéből Gyíirky Pál, és a következő jurassorok, a vármegyék megjelölése nélkül: Madách János, Guttay István, Oláh János, Szappanos János, Taxonyi György, Horváth Sámuel, Szentandrási Szűcs János, Sallai János és Nagy István; mint füleki porkoláb, Újlaky Ferenc is megjelent. (Hozzá kell tenni, hogy Bélteky Pál, mint alispán és Dúl Mihály, mint jurassor is képviselte vármegyéjét.)

2

0 Ha a törökösségi pert a vármegye kezdeményezte, akkor is bevonta a katonai felet, így volt ez akkor is, mikor Gombkötő Anna ügyét tárgyalták, sőt maga Bélteky Pál vádolta meg az özvegyasszonyt törökpártolással, mert 1 forint értékű puskatöltést adott egy kolduló török rabnak a piactéren.

2

1 A törökösségi perekben nem mindig érvényesült a vármegyei hatóság prioritása, hiába hogy polgári személy ellen indította a katonai törvényszék. Jól mutatja ezt, hogy Bercsényi Miklós Koháryt utasította arra, hogy egy pribékgyanús ember ügyét vizsgálja ki. A tábornok a füleki paptól értesült arról, hogy egy helybeli civil lakos azt állította magáról, hogy „megbódulván" Gyöngyösre ment, három hétig ott tartózkodott, majd mikor észhez tért, visszautazott Fülekre. Bercsényi így a vizsgálat lefolytatását rendelte el Kohárytól, hogy derítsen fényt arra, hogy az ember valóban pillanatnyi elmezavarában ment-e hódoltsági helyre, vagy csak megjátszotta magát, közben pedig kémkedett?

2

2 Bercsényi az ügy fontosságára való tekintettel hamarosan megsürgette a főkapitánytól a törökösséggel vádolt ember vizsgálati eredményének felküldését.

2

3 A katonai vezetőség Füleken (ismerve azt, hogy a nemesség személyi szabadságához görcsösen ragaszkodik, bármilyen bűntettet is követett el) mindig óvakodott attól, hogy nemesembert letartóztasson vagy hosszú ideig börtönben tartson. Ha azonban súlyos indokok miatt történt fogságba vetésük, Koháry István tartósan is fogva tarthatta őket. Például Johann Spork tábornok utasítására 1670. július 29-én letartóztatta a Füleken tartózkodó vármegyék vezetőségének nagy részét a Wesselényi-felkelésben való részvétel gyanújával.

2

4 1678-ban pedig egy fontos pozíciókat betöltő vármegyei tisztviselő került őrizet alá. Ebeczky Menyhértet (aki egyszerre volt Nógrád vármegye helyettes alispánja, valamint Heves és Külső2

0 MOL P 1992., 1. csomó, 7. tétel, B., (Koháry 11. István iratai), Seregszéki tárgyalás jegyzőkönyve (Fülek, 1678. április 30. és augusztus 18.) 2

1 HML IV-l/a, 4. könyv, 184., Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei, (Fülek, 1672. november 16.) 2

2 MOL C 1118. tekercs M> 6568., (SABB, Koháry-család levéltára. Pars V.), Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Nagyszombat, 1674. május 24.) 2

3 Uo. N

Q 6570., Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Sempte, 1674. június 15.) 2

4 MERÉNYI Lajos 1903. 68-69., I. levél (Fülek, 1670. augusztus 1.) 157