B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Komjáti Zoltán Igor: Szigor vagy közös érdek? - A polgári és katonai igazságszolgáltatás jellegzetességei Füleken Koháry István főkapitányságának idején (1667-1682) Heves és Külső-Szolnok vármegye példáján

Komjáti Zoltán Igor SZIGOR VAGY KÖZÖS ÉRDEK? A polgári és a katonai igazságszolgáltatás jellegzetességei Füleken Koháry István főkapitányságának idején (1667-1682) Heves és Külső-Szolnok vármegye példáján A Mohács utáni időkben a végvári katonaság száma jelentősen megnőtt, és külön társadalmi csoportot alkotott, mely életvitelében és mentalitásában teljesen eltért a civil lakosság által megszokott normáktól. Hamar kiderült, hogy ezt az újonnan létrejövő új réteget nem lehet a polgári törvénykönyvek cikkelyei alapján, polgári bírák által büntetni, főleg azután, hogy a vitézek erőteljesen követelték státuszuk elismerését, melyet az önálló bíráskodás jogával is meg kívántak pecsételni. Ezt - a német katonai törvénykezési alapelvek, a jog- és ítélkezési gyakorlat átplántálásával, és magyar viszonyokra alkalmaztatva - a XVI. század végére sikerült is nekik elérni.

1 Ahol a végvárakban vagy környékükön nem tartózkodott számottevő nemesség vagy polgárság, ott könnyű dolga volt a katonai vezetésnek, mert nem kellett számolnia azzal, hogy a magisztrátusok privilegizált helyzetükhöz makacsul ragaszkodva, megvétózzák és akadályozzák a véghely működését. Nagyszerű példa erre Győr, ahol a főkapitány a vár belső rendjének védelmében önmaga rendelkezett, és minden civil fórumot mellőzött, sőt az 1680-as évekre a házak adásvételének ügyintézését is magához ragadta a korábban ezt a jogot magának fenntartó káptalantól.

2 Füleken azonban nagyszámú nemesség élt, mivel három vármegye magisztrátusa tartózkodott benne állandóan: Nógrádé, Heves és Külső-Szolnoké, valamint Pest-Pilis-Solté.

3 A nemesek előjogaikat hangoztatva, mindig igyekeztek maguknak kisajátítani a katonaság feletti törvénykezés jogát, és mivel a szinte állandó ellátatlanság miatt a végváriak gyakran a vármegyék területén fekvő falvak 1 PÁLFFY Géza 1995. 176-178. 2 GECSÉNYI Lajos 1984. 682. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2011. 151