B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Fűköh Dániel: Előzetes jelentés az Ács Öbölkúti-dűlő - a Csoma & Scott Szélerőműpark - területén végzett régészeti feltárásról

figyelhető jobb illetve bal váll helyett a bal könyék magasságában a mellkas alatt helyezkedett el, oly módon, hogy a fibula feje a test, szára pedig a kar irányába né­zett (1. ábra). Ez alapján feltételezhető, hogy a korszakban igen elterjedt ékszertí­pus átvételével, annak viselési módja a helyi ízléshez igazodott. Az eltérés oka le­het, hogy a bennszülöttek a tunika felett viselt köpenyt nem a váll felett, hanem alatta kapcsolták össze (2. ábra). Nincs okunk feltételezni, hogy a fibulák a sír­batételt követően eredeti helyükről elmozdultak, mivel a csontokon található zöld elszíneződés csak a fibula megtalálási helyén volt megfigyelhető. A vázrészek is minden esetben anatómiai rendben feküdtek, tehát utólagos bolygatásról sem le­het szó. A köpeny alatt viselt ruházatból egyedül a derékövre utaló nyomok ma­radtak meg. A derékon megkötött vascsatos övön egy bronz markolatgyűrűs, nagyméretű, aszimmetrikus pengéjű vaskés függött. A halott jobb kezében három bronz érmét helyeztek el. A leletanyag A településről előkerült leletek között figyelemre méltó mennyiségben találhatók kis bronzok, amelyek a részletes feldolgozási szakaszban majd megkönnyítik a pontos korszakolást. A feltárás területéről és környékéről több mint, 50 db érme került elő. További fémtárgyak közül említésre méltó egy dárda, vagy gerely kis­méretű nyéltüskés vas hegye. A kerámia anyag eloszlása alapján a település legintenzívebb része az egyko­ri patak két oldalának közelében volt. A temető közvetlen környezetében feltárt árokrendszerek és kemencék csaknem teljesen üresek voltak, hasonlóan a telepü­lés DK-i részén feltárt árkokhoz. A kerámia anyag nagy része, durva háztartási edények töredékei, sok köztük a kézzel formált főzőedény, de szép számmal akadnak kézi korongon készült tá­lak, poharak, egyfülű korsók is. Kiemelkedő leletként említhető, két szürke, szem­csés felületű vékonyfalú, horpasztott csésze, sárgászöld mázas szintén szemcsés, dörzstál töredékek, és nagyon csekély számú terra sigillata töredék. Az állatcsontok nagy része a telep E-i részének árkaiból és gödrökből kerül­tek elő. A településen haszonállatként disznót, szarvasmarhát, juhot, szárnyasokat, egyéb célból háziállatként kutyát tartottak. A település DK-i részén az egyik hosszú lefutású, széles, mély árokból (084 S91) égett folt mellett, állatcsontok közül került elő egy, háton fekvő, nyújtott helyzetű emberi csontváz. A helyzete temetkezésre utal, az elhelyezés azonban nem. Mellékletet nem találtunk. A településen talált nagyszámú fémlelet alapján feltételeztük, hogy a temető anyaga fémben gazdag lesz. Várakozásunk beigazolódott. A 40 temetkezésből 37-ben volt melléklet. A 37 sír mindegyikében volt különböző méretű vascsat

Next

/
Thumbnails
Contents