Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal

A civil lakosság rovására elkövetett „excessusok" és „exorbitantiák" során általában mindig történt valami „violens actus". Előfordulhatott, hogy a füleki katonák túl durvák voltak, a lakosság pedig ilyenkor (akár a túlzott követeléseket megelégelve, de akár vármegyei instrukciók alapján is) szembeszállt velük, és kész volt az atrocitás. Az 1668 tavaszán Pásztón történtek ékesen vallanak a katonák erőszakjáról. Március 12-e környékén Szűcs Márton helyettes hajdú hadnagy több emberével beszállásolta magát a mezővárosba, ahol a lakosok kellő tisztelettel fogadták, élelemmel, itallal és pihenőhellyel látták el őket, sőt a kedvükért 20 köböl bort is vettek nekik. Csakhogy „...meg nem elégedvén [a katonák] azzal az illendő és lehetséges gazdálkodással, dézsákkal és rocskákkal kezdették az város pincéjéből hordani az bort..", sőt a lakosságtól azt is kicsikarták, hogy a szállításukra álljon készen 16 szekérrel, és még ezen felül adjon nekik három bocskorkészítésre alkalmas ökörbőrt is. A mezőváros magisztrátusának ezt sikerült lealkudni 10 szekérre és 1 tehénbőrre, amibe a hajdúk is beleegyeztek, és elhagyták a települést. Csakhogy a legittasabb négy-öt hajdú ott maradt, akik az utcákat kezdték járni, szörnyű káromkodással fűszerezve, belekötöttek a szőlőmunkából hazatérő emberekbe, karddal vagdosták őket, belövöldöztek az ablakokon (a pásztói kántort nagyon megverték, egy másik lakosnak levágták a kezéről az ujjakat), majd kiszedték az emberekből, hogy merre lakik a bíró. Mikor rátaláltak a házára, nekiestek puskatussal, megverték őt és a háza népét, marháját és egyéb értékeit elvették. A nagy lármára és fegyverzajra Szűcs Márton is visszafordult, (azt hitte, török támadás érte Pásztót), és a hajdúk látva társaik szorultságát, szintén rátámadtak a lakosokra, és 11 embert megsebeztek, ezekből hármat halálosan. Este a hajdúk eltávoztak Tar település irányába. Másnap a pásztóiak ötfős követséget menesztettek Tarra, hogy Szűcs Márton adassa ki nekik azokat a katonákat, akik a tegnapi atrocitást elkezdték, hogy törvény elé kerüljenek az 1659. évi 16. törvény megsértése miatt. A pásztói követeket a parasztvármegye emberei is követték. A vétkes katonák a kijózanodásuk után, megijedtek a várható büntetéstől, és a felelősségre vonástól szintén félő Szűcs Márton javaslatára megjátszották, hogy szánják-bánják bűnüket, mire a jobbágyok figyelme ellankadt. Ekkor a hajdúk rájuk támadtak, és sokat megsebesítettek vagy megöltek közülük. Szemtanúk szerint még a sebesülteket és a holttesteket is összevagdalták a bedühödött katonák a csatatéren.

9 Egy másik, a katonák erőszakát nagyszerűen prezentáló eset szintén Pásztón történt 1680 tavaszán. Ekkor Nagy Orbán füleki gyalogos tiszt és ötven hajdúja 9 HML IV-l/b. 2. doboz, 1668:4. irat, Heves és Külső-Szolnok vármegye feljelentése Szűcs Gergely és társai ellen (Fülek, 1668. április 18.) 96