Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

kinevezték nagyváradi főkapitány-helyettessé, ahol az 1598 őszi ostrom során keményen helytállt. Ezután őt nevezték ki 1599 tavaszán váradi főkapitánynak, s e tisztét a haláláig, 1607-ig megtartotta. Közvetve ezzel is igazolta, hogy Eger feladásáért elsősorban nem az őrség tehető felelőssé.

28

7 Eger vára eleste után az 1596. október 22-26. között négy napon át tartó mezőkeresztesi csatában a keresztény főerők vereséget szenvedtek. Istvánjfy Miklós szerint a szövetséges keresztény hadak 12000, míg a törökök 20000 katonája holtan maradt a csatatéren. Eger sorsa a vár elestével, és a mezőkeresztesi veszteséggel megpecsételődött, a „végek tüköré " 91 évig egy török vilajet székhelye lett. A balul sikerült mezőkeresztesi ütközet az évszázad egyik legnagyobb mezei csatája volt. A szövetséges erők elszalasztották a lehetőséget, s ez nagy szerepet játszott abban, hogy a török hódoltság még egy évszázadig fennmaradhatott Magyarországon. IRODALOM Rövidítések Agria Egri Múzeum Évkönyve XVIII. kötettől ez a sorozat elnevezése. DIV. LUK. TA. Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Adattára, Eger. EME AZ Egri Múzeum Evkönyve, a sorozat XVIII. kötetétéig ez az elnevezése. én. év nélkül frt. forint 1945 előtt HML Heves Megyei Levéltár, Eger. HML TA Heves Megyei Levéltár Történeti Adattára, Eger ACSÁDY Ignác 1897 Magyarország három részre oszlásának története 1526-1608. Budapest. Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története V. kötet. ÁCS Pál (sajtó alá rendezte) 1999 Régi magyar költők tára. XI. kötet. Budapest. 2005 Sasvár bég históriája. História cladis Turcicae ad Nadudvar, 1580 = Szabó András (szerk.): Mezőváros, reformáció és irodalom a 16-18. században. Budapest. 87-97. Universitas Könyvkiadó. História Litteraria 18. BALOGH János 1881 Egervár története. Eger. 28

7 MAROSI Endre 1984. 217-218. 84