Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között
Parancsolom tehát nektek, hogy az adót nekem fizessétek és más falvak és városok példájára a győzhetetlen török császárnak engedelmeskedjetek, hogy nyugalomban élhessetek. De ha az adót fizetni és engedelmeskedni vonakodnátok, bizonyosra mondom, hogy tőlem semmiképp nem szabadulhattok. Sokkal jobb lesz rátok nézve, ha szemeiteket idejekorán fölnyitjátok, parancsolataimat megszívlelitek és engedelmeskedtek. " 24 2 Rákóczi Zsigmond 1591-ben távozott Egerből, s a helyét Prépostváry Bálint foglalta el. Prépostváry beiktatása a főkapitányi székbe 1591. október 16-án történt. Prépostvárynak a várnagysága első napjaiban azzal kellett foglalkoznia, hogy a káptalan panaszára, felsőbb parancsra két tisztjét bebörtönöztesse, s ugyanakkor kiterjedt vizsgálatot folytasson. Az történt, hogy 1591 októberében Hernádnémetinél a fizetetlen egri katonák fegyveresen támadták meg az egri káptalannak a dézsma behajtására megjelent embereit. Ugyanakkor az egri vár magyar gyalogosai (hajdúi) a városfalon belül megöltek egy vidéki plébánost. A Rudolf császár által kirendelt bizottság tagjai voltak: Hetési Petele Márton váradi püspök, Forgách Simon, Dobó Ferenc, Dersfy Miklós, Zokoly Miklós és a Szepesi Kincstár tanácsosa. 243 Eger vára ekkor már ugyancsak düledező állapotba jutott. Prépostvárynak az egyik legfontosabb dolga lett, hogy a várat kijavíttassa és megerősíttesse. Az új főkapitány két helyen teljesen újbástyát építtetett. A vár kapuját (Varkocs-kapu) újjáépíttette és befedette. Továbbá létesíttetett egy puskaportörő malmot. Ezen kívül a mai Érsekkert, ill. a strandfürdő területén lévő egykori halastó forrását a Fodoróczy nevű kertnél kővel vetette körül. 24 4 Az új főkapitány érkezésének a hírére a török végvárak, a szolnoki, a hatvani, a füleki, a gyulai és a jenői bégek őrsége elérkezettnek látta az idejét annak, hogy az egri végváriakon - főként az 1588-as vereségért - bosszút álljanak. Ezért 1592 nyarán az Abaúj vármegyei Szikszó térségében gyülekeztek katonáikkal, hogy Eger várát fenyegessék. így került sor 1592 júliusában a negyedik szikszói csatára. 24 5 A negyedik szikszói csata időpontja ez idáig ismeretlen volt a szakirodalomban. 1592. július 22-én Body Menyhért írta Egerből Zay Péternek: „Az Zay András 24 2 HML. Eger város iratai. V-l/b/1. B. I. 22. 22/1590. számú irat. 24 3 SZABÓ János Győző 1977. 133. 24 4 TAKÁTS Sándor 1928. 335. 24 5 ACSÁDY Ignác 1897. 447-448. - A történeti irodalomban többen tévesen Pusztaszikszót említik az ütközet színhelyeként. Lásd: GÉRESI Kálmán 1885. 568.; ACSÁDY Ignác 1897. 447^148.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 280.; VASS Előd 1976. 29. - Ez a Pusztaszikszó ma Heves megyében, Füzesabony határában található elpusztult faluval azonos. - Tévesen 159l-re datálták a negyedik szikszói csata idejét: VAHOT Imre 2006. 184. és GOROVÉ László 1876. 164. - Legutóbb a vereséggel záródó szikszói csatát tévesen 1577-re helyezte: MARKÓ László 2004. V. 463. 73
