Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

megváltották a békét. A békekötéskor a katonailag ténylegesen ellenőrzött területek határainak a megvonásával, valójában első ízben, 1568-ban szentesítették Magyarország három részre szakadását.

11

6 A drinápolyi békekötés után hivatalosan béke volt a Habsburg és az Oszmán Birodalom közt. Viszont ez csak azt jelentette, hogy nem került sor fővezérek által vezetett hadseregek összecsapására, és nem voltak nagyobb várostromok. A felderítő, zsákmányszerző, az egymás területeit zaklató portyázások azonban mindennaposak voltak. 1568-ban a török portyázok betörtek a középkori Egerrel határos Tihamér faluba.

11

7 Az elpusztult település helye Egerben és a város mai határában kereshető. A mai Makiári út és a Menház út sarkán állott az egykori falu oltára.

11

8 1569 októberében iktatták be Ungnád Kristófot az egri főkapitányi székbe.

119 1569. november 15-én jelentette Musztafa budai pasa Bécsbe panaszos levelében, hogy a hónap elején az egri és tokaji végváriak megütötték a tiszavarsányi országos vásárt (sokadalmat). Miután a rajtaütés során megölték a török vásárőrző katonákat. az ott fölhalmozott portékán kívül magukkal hurcoltak 25 török kereskedőt is.

12

0 A tiszavarsányi vásár kifosztása után közvetlenül november 9-én az egriek 150 lovassal ismét a hatvani palánkot támadták meg, viszont e vállalkozásuk nem járt sikerrel, mivel a hatvani törökök is elfogtak nyolc egri katonát.

12

1 1569-ben a Tiszántúlon törökellenes népi felkelés bontakozott ki Karácsony György, a „fekete ember" vezetésével. A Tiszántúlon élő jobbágyokat és a mezővárosok szegényeit a török gyűlölet, a reformáció antifeudális irányainak tanításai késztették a megmozdulásra. A Tisza-vidék lakóiban és Debrecen plebejus tömegeiben, valamint az egri végváriak körében az antifeudális eszmék, Dávid Ferenc jóslatai a nagy birodalom összeomlásáról erjesztették a felkelés gondolatát. A XVI. század második felében kibontakozó, önálló törökellenes jobbágy megmozdulás volt a Karácsony Györgyé, amely éppen a különféle reformált vallásokra támaszkodott. Ez a román anyanyelvű jobbágy 1569-ben „szent háborút" hirdetett a török ellen. Befolyása főként a Debrecen környékén élő hódoltsági menekültekre terjedt ki, akikhez csatlakoztak katonák és nemesek. A nyugtalan, utat kereső tömegnek vezetője akadt Karácsony György személyében, aki a Szilágyságból vagy Nagybánya vidékéről származó román paraszt volt. Karácsonynak nem volt sem mestersége, viszont ezen iskolázatlan emberről, annak erejéről legendák keringtek a nép 11

6 SZABÓ János Győző 1975. 53. 11

7 HML TA-1. Bártfai Szabó László oklevélgyűjteménye. 11

8 PATAKI Vidor János 1972. a. 15. 11

9 SZABÓ János Győző 1982. 17. 12

0 TAKÁTS Sándor-ECKH ART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 38. 12

1 TAKÁTS Sándor-ECKHART Ferenc-SZEKFŰ Gyula 1915. 39. 49