Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban
emberek, távoli, ismeretlen férfiak vonulnak be, majd lassan-lassan behívnak közeli ismerősöket, szomszédokat, rokonokat. A férfiakban nő a tehetetlenség, a nőkben az aggodalom, a féltés. Rombol, pusztít ez az erő már akkor is, amikor még közvetlenül nincs jelen. Annyira meghatározóvá válik, hogy szétszakítja a szerelmeseket, még mielőtt a közvetlenül őket érintő események tennék ezt meg. Az idő múlásával azonban változnak, letisztulnak az érzések. Gárdonyi nem végez lélektani analízist, amikor Zsuzsi érzelmeinek változásáról ír. O kisebb eseményekkel, apró történésekkel, rezdülésekkel jellemez. Mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy Zsuzsi azért olvassa a híreket, hogy Attiláról hírt kapjon, s egy idő után az is egyértelművé válik, hogy Attila hangos szidalmazása csak a valódi érzéseket rejti el. Amikor a félkarú kiszolgált katona először fújja meg újra a kürtjét a toronyban, Zsuzsi sorsa megpecsételődik. O Ipacs Attilához tartozik. A háború gonoszul elbánt velük, de szerelmük túlélte a nehézségeket. Ugyanakkor az idill, amely segítette volna őket, menthetetlenül szétzúzódott. Noha újra egymásra találtak, soha nem élhetnek már teljes életet. Nem marad más hátra, mint egyfajta száműzöttként a toronyban élni tovább, távol tartva azt világot, amely már eddig is helyrehozhatatlan károkat okozott. Nem érinti a háború az 1917-ben íródott Ki-ki a párjával 2 5 című kisregényt. Két halálosan beteg szerelmes története a mű, melynek alapötlete a Győri hírlapban olvasott hír volt. 2 6 A történetben Gárdonyi távol tartja magától a háború zaját, hősei a „háború előtti időkből" 2 7 valók. A regény alcíme tudatos távolmaradást, távolságtartást jelez. így próbál megnyugodni, feloldódni egy olyan történetben, amely mentes a háborús veszteségtől. A szomorúságot egy talán könnyebben feldolgozható valóság, a betegség okozta halál szüli. Ugyancsak kerüli a háború témáját az Ida regénye. Fiainak keresett feleséget, s jó megoldásnak tűnt a házassági hirdetés. 2 8 A háború okozta bánattól örök emberi érzelmek felé, a házasság, szerelem érzése felé fordul. Regényében a hirdetés útján összekerült fiatalok egymásba szeretnek, életüket nem befolyásolja semmi nehézség, egyedül saját, a semmiből kifejlődő érzelmeikkel kell harcolni. Gárdonyi jutalomjátéka ez a regény. Csodálatos szerelmi történet, amelyben örömmel mélyül el az apró eseményekkel történő jellemzésben, ahol megalkothatja az ideális feleséget, az eszményi nőt és a mintaszerű férjet, s amelyben kifejtheti a művészetről (szobrászatról, festészetről) alkotott véleményét is. A regényírás lassan megy, de ebbe a regénybe menekül a háború végén zajló zavaros politikai események elől. 2 5 Ki-ki a párjával. Kézirat. Lelt.sz. 76. 6. 1. 1-168. 2 6 KIRÁLY Júlia 2001. 357. 2 7 Kézirat Lelt. sz.: 76.7.1.1. 2 8 GÁRDONYI József 2008. 495^196. 430
