Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban

Gárdonyi háborúról alkotott véleménye már a kitörés pillanatában haladó volt. Keserűsége, nyugtalansága, félelmei, az emberiség sorsa iránt érzett mélységes és őszinte aggódása szülte radikális véleménynyilvánításait. Okokat, miérteket, felelősöket keresett, és felelősségre vonást követelt. Saját, gondosan megválogatott írói eszközeivel részletesen feltárta, leleplezte a háború indítékait, értelmezte ezeket, s figyelmeztetett a visszafordíthatatlan torzulásokra. A fentiekben felsorolt novellákban írt legelkeseredettebben. A háború ellen leleplező, keserű megállapításaival tudott csak tiltakozni. Az idill nem hoz feloldást, csak átmeneti enyhülést adhat. Hősei beletörődnek sorsukba, megpróbálják a torz helyzetben megtalálni helyüket. Más hangnemben beszél kisregényeiben. Általánosabb igazságokat keres, több ideje és írói eszköze marad arra, hogy csendesedjen bánata, megoldásokat keressen a keserűség enyhítésére. 1915-ben íródott A kürt

2

4 című kisregénye, melyben a háború próbál emberi életeket szétzúzni. A kürt az otthon maradottak története. A regény első látásra szerelmi történetnek tűnik. A kofaasszony leánya megpróbál mást csinálni, másképp élni, mint amire rendeltetett, szeretne kitörni helyzetéből, de a szerelem erősebbnek bizonyul minden elhatározásnál. Gárdonyi regényében egy másik fontos, életeket érintő kérdéssel is sokat foglalkozik. Hosszan részletezi Zsuzsi vívódását, elidőzik az eleve elrendezettség kérdése fölött, s már amikor levonná a végső konklúziót, nevezetesen azt, hogy a szerelem minden józanságot legyőz, belopakodik 5. kép. A kiirt című regényhez készített helyszínrajz 2

4 A kürt. Kézirat. Lelt. sz.: 96. 141. 1-149. 428