Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Sz. Király Júlia: „Szenvedni akarok” Gárdonyi Géza az első világháborúban

Az újabb sokkszerű élmény az esti embertelen szálláson talált amerikai újság egyik cikkén keresztül éri az újságírót. A történet egy gyilkosról szól, aki elmenekül a rendőrség és a bíróság elől, ugyanakkor saját lelkiismerete nem hagyja, hogy életét békében élje le. Igazi bűnhődése akkor indul el, amikor megtudja, hogy helyette egy ártatlan embert végeztek ki, aki nem más, mint saját öccse. Gárdonyi ebben az alkotói korszakában gyakran él az elbeszélés az elbeszélésben szerkezeti felépítéssel. Itt azonban kicsit másképpen illeszkedik bele az elbeszélés a fő cselekményszálba, mit például a Szunyoghy miatyánkja című kisregényben. A pék gyilkosának története önállóan is megállja helyét, sőt, Gárdonyi külön gondot fordít arra is, hogy teljes írói eszköztárát bevesse a gyilkos lelkiállapotának lefestésére. A történet azonban nem egy másik szálon futó esemény, hanem egy újabb élmény, történés, amely további gondolkodásra készteti az újságírót, illetve a bűnhődés újabb dimenzióit villantja fel. „Furcsálltam Simpsont, s mégis azt éreztem, hogy Simpson nem cselekedhetett másképpen. Ha én vagyok Simpson, és is úgy cselekszem. Ráhajt valami. Valami erő. Valami törvény, ami erő. De mi az a törvény? Mi az az erő? Hol van? Honnan kélt? Honnan nyújtja ránk a kezét?" A novella csúcspontja végül egy különleges élmény, álom, mely a „lelkek birodalmába" viszi a történet hősét. Az ebbe a birodalomba kerülő átlátszó lelkek egy bíróság elé állnak, s az előző életüket, s abban elkövetett bűnöket figyelembe véve várják ítéletüket, nevezetesen, hogy milyen testben és sorsban élhetik következő életüket. „A szememet egy napraforgó színű lélek fogta meg. Ott állt a tanács előtt. Sárga selyemkaftános, ösztövér férfi, fehér szakállú, vén. Azon kesergett, hogy úgy élt a vagyonában, mint a kukac az almában. Nem törődött a maga kerítésén túl se egyes emberekkel, se a nemzetével. Evett, ivott, pipált, szeretkezett, és csak az ablakán és az újságján át szemlélte, hogyan bajlódik az emberiség. Krisztus szava a talentumról - mondta halkan Heller - emlékszel? Röviden eligazították: olyan vidéken fog születni, ahol misszionáriusok élnek. Csodálattal tiszteli majd őket, s még fiatalon belép közéjük. " Gárdonyi valamennyi fő bűnt sorra veszi, s kemény ítéletet mond ki minden bűnösre. Ugyanakkor ítéletei sajátságos életszemléletét, a valláshoz, pontosabban a vallásokhoz való különleges viszonyát is tükrözik. Ebben az alkotói korszakában még sok más tannal vegyült alapvetően keresztény életszemlélete. Nem volt egyértelműen, tisztán bibliai világnézete, bár bizonyos bibliai alapigazságok megjelennek a lelkek birodalmában folytatott beszélgetések során. Filozófiája keveredik a spiritizmus tanával. A bűnökből való feloldozást a lélekvándorlásban, a különböző életeket élve való megtisztulásban, nem pedig a Biblia alapvető üzenetében, Krisztus megváltó munkájában látja. A novella fő gondolata: a háború 421