Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Lisztóczky László: „Fegyvert fogunk mindannyian ha szükség…” Pájer Antal és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
bölcsességét mérlegezni, mindazált nyíltan kimondom azt, amit már több nemzetek véres tapasztaláson tanultak meg, hogy csak a keresztény vallás lelkéből merített törvények köthetik az alattvalókat fejedelmeikkel úgy össze, mint gyermeket - szerető anyjával. Kimondom, hogy csak azon fejedelem kormányozhatja népeit igazságosan, bölcsen és Isten lelke szerint, csak azon fejedelem adhat egykor számot az igaz Bírónak, kinek kebelét keresztény vallásosság melegíti. Kimondom, hogy csak azon nép lehet a legmagasabb dicsőségre épített trónnak is támasza, csak azon nép lehet a legragyogóbb korona alatt is boldog, amely megadja a császárnak is, ami a császáré, de megadja ám mindenekelőtt az Istennek is, ami az Istené!" 1 2 Az 1850-es és az 1860-as évek fordulóján, amikor ismét föltámadtak a nemzet reményei, hazafias költészete - a pályakezdés és az 1848-49-es szabadságküzdelmek időszakához hasonlóan - űjra felvirágzott. Erre ösztönzést adott, hogy Ausztria külpolitikai kudarcai, az olasz-francia-osztrák háborúban elszenvedett súlyos vereségei miatt engedményekre kényszerült. Ferenc József 1859. augusztus 21-én felmentette hivatalából Johann Kempen rendőr-, másnap pedig Bach belügyminisztert. Október 20-án kibocsátotta az Októberi Diplomát, melyben ígéretet tett Magyarország alkotmányos rendjének visszaállítására. Az 1861. február 26-án közreadott Februári Pátens egyebek mellett a magyar országgyűlés összehívásáról rendelkezett. Időközben az uralkodóház kapcsolatba lépett a magyar politikai elit és az emigráció néhány tagjával. Március l-jén megkezdődtek az országgyűlési képviselő-választások. Április 6-án Budán megnyílt az országgyűlés. Pájer Antal érzékenyen reagált a politikai élet változásaira. Haza- és nemzetszeretete egyre szenvedélyesebb formában nyilatkozott meg és új motívumokkal is gazdagodott ezekben az években. Vidéki elszigeteltségéből is aggódva figyelte hazája sorsát, tépelődései, szorongásai alkotói műhelyébe és a templomi szószékre is elkísérték. Az idő tájt keletkezett verseivel illusztrálni lehetne a korszak legfontosabb eseményeiről készült történelmi áttekintést. A féltő, óvó, becéző szeretet érzése hatja át az Én nemzetem című, az idő tájt keletkezett és a kéziratos hagyatékból ismert versét, mely az egyik legmegragadóbb dokumentuma patriotizmusának. Mint A magyarok Istenében, itt is utal homályba vesző származásunkra. Akkor még nem zárult le a vita, mely a finnugor nyelvrokonság hívei és ellenfelei között zajlott a magyar nyelvtudományban. E két mű azt tanúsítja, hogy Pájer Antalt is mélyen foglalkoztatta a magyar nép eredetének a kérdése. Őstörténetünk fehér foltjai szellemes és emelkedett fantáziajátékra ösztönzik. Mint számos az idő tájt írt költeményében, itt is fölragyog az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke. Eltiport, megalázott nemzetét új öntudatra szeretné ébreszteni: 1 2 LISZTÓCZKY László 2007. 212. 408
