Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Lisztóczky László: „Fegyvert fogunk mindannyian ha szükség…” Pájer Antal és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Háromszínű zászlónkra a szivárvány Szállott le harcra buzdító jelűi: Az ég is mennydörög, ezt rajta látván, Menjünk mi is ha látjuk hát elül, Mert a szabadság egy szép rózsabimbó, Amelyet kardunk véd, mint tövise, Enkardunk véd, hogy mint a szélben Ingó rózsát, ne tépje össze senki se. És esküszünk is rá itt a szabadban, Szabad légen, szabad honnak terén: Hogy érte halni minden pillanatban Örömmel száll a honfiú-erény; S szabadságunknak, mely egy rózsabimbó, Éles kardunk lesz védő tövise, Éles kardunk, hogy mint a szélben ingó Rózsát, - ne tépje össze senki se! A világosi fegyverletétel és az azt követő önkényuralom Pájer Antalt mély fájdalommal és kétségbeeséssel töltötte el. Két megrendítő versében siratta meg az eltiport szabadságharcot. 5 Az egyik az Európához, melyben lázadó indulattal vonja felelősségre a címében megszólított földrészt közönyéért, tehetetlenségéért. Úgy érzi, ezzel a kontinens a saját hagyományait, eszméit tagadja meg. Az érzéketlen, fáradt, önnön múltjához és értékeihez méltatlanná vált Európát „vén bolond"-nak, „vén gyerek"-nek nevezi, a kocsi tehetetlen ötödik kerekéhez hasonlítja, s példaként elé idézi gyermekét, „a szép ifjút", Amerikát, ahol még van rangja, becsülete és méltósága embernek és szabadságnak. Az amerikai demokráciát ő is eszményi államformának tekinti, mint a Gondolatok a könyvtárban költője, Vörösmarty. A vers köteteiben mindeddig nem jelent meg: 5 A két versre - melyek kéziratát a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi - elsőként Herke Rózsa hívta föl a figyelmem (Pájer Antal. Doktori értekezés. Pécs, 1941. 49.). Szövegüket fénymásolatban közölte Békéssy Gábor Pájer Antal élete és világi költészete című, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1967-ben készült szakdolgozatában. Az Imádság. 1850. megjelent Pájer Antal Csipkebokor című, válogatott istenes verseit tartalmazó - e sorok írója által összeállított - kötetében (Római Katolikus Plébánia, Jászapáti, 2008. 123.). Az Európához című verset elsőként Az egyházi költészet Petőfije (Pájer Antal pályaképe) című kismonográfiájában idézte e tanulmány szerzője (Városi Könyvtár, Jászapáti, 2009. 54-5.). 401
