Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

a vár alatti palánkra, elrettentésre a lefejezett egri polgárok koponyáit kitűzve viszszavonultak. Ettől kezdve ágyúkat állítottak a városban álló Szent Mihály templom (a mai bazilika helyén állt ez a templom) tornyába és a városkapuk elé.

5

6 1560-ban immár harmadszorra pusztította a török Sajókaza környékét. Először még 1552-ben Eger ostroma alkalmával a portyázó török Sajókazát kirabolta. Másodszor 1558. október 13-án a település határában, egy véres ütközetben legyőzték Telekessy Imre, Forgách Simon egyesült csapatai az oszmánokat. Viszont 1560-ban immáron harmadszor portyáztak erre a fosztogató törökök, s a zsákmányukat Sajókazán is növelték.

5

7 1560-ban e vidéken az egri püspöknek egy, Bebek György birtokosnak két faluját prédálták fel, s nagyszámban hurcoltak el embereket és állatokat.

5

8 Az egriek többszöri segélykérésére 1560. szeptember 6-án, az Eperjesen tartott gyűlésen a felvidéki városok és megyék képviselői Eger várának kiegészítő Őrséget szavaztak meg. Erre válaszként Hasszán hatvani szandzsákbég 1560. október 10-én Eger ellen a szandzsák népét szólította fegyverbe.

5

9 1561-ben az egri végváriak ismét csak Bács és Bodrog vármegyéig jutva benyomultak a szegedi szandzsák területére, ahol Péterváradig portyáztak.

6

0 Az 1562. évben az egri várbelieket ismét csak Szeged alatt találjuk. Mehmed Cselebi és Bechran vajda épp az adót szedte be, amikor az egriek a kíséretükben lévő 18 katonájukkal együtt elfogták valamennyijüket, s velük és a beszedett adóval szerencsésen visszatértek Egerbe.

6

1 A török portyák szinte állandósították a falupusztulásokat Eszak-Magyarországon. 1562. szeptember 10-én a füleki bég nagyszámú lovassal Szendrő vidékén három falut (Perkupát, Szalonnát és Jabloncát) felgyújtotta, lakosait rabságba hurcolta. Még szintén az évben Kara Dzsafer hatvani bég katonái a Borsod megyei Hejőpapi falura törve, onnan egy-egy gyermeket és lovat raboltak el. Miközben meghódoltatták ezt a falut, vele egy időben az Eger melletti Ostoros községet is adófizetővé tették.

6

2 5

6 NAGY József 1978. 90. 5

7 CSÍKVÁRI Antal 1939. 124. 5

8 BOROVSZKY Samu 1909. b. 86. 5

9 VASS Előd 1976. 25. 6

0 PATAKI Vidor János 1964. 11. 6

1 TAKÁTS Sándor 1928. 21. - Mehmed Cselebi apja még keresztény eredetű, de mohamedán hitre áttért csausz volt. A fia, mint cselebi (úr, művelt írástudó) mellékneve bizonyítja, a budai kormányzat ismert titkára, követe, tolmácsa. Cselebi 1562-től csaknem hat évig Eger várában volt rab, ahol kitűnően megtanult magyarul és latinul is. Időközben barátságot kötött Zolthay István egri várkapitánnyal, s megesküdött neki, hogy mindig hű lesz hozzá, és hírekkel látja el. Kiszabadulása után Musztafa basa magyar íródeákja lett. - TAKÁTS Sándor 1915. I, 268-269. 6

2 BOROVSZKY Samu 1909. a. 87. 39