Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

1828-ban a székesegyház számára, a hatalmas méretű, főoltárra szán Vajk megke­resztelését. 16 6 Foglalkoztatta egy Pesten felállítandó magyarországi Képzőművé­szeti Akadémia létrehozásának ötlete, melyről 1820-ban József nádornak terveze­tet nyújtott be - szívesen magára vállalta volna a tanterv összeállítását, majd az iskola egyik osztályának vezetését. Az akadémia elvégzése után Bécsben telepe­dett le, s a császári Katonai Mérnöki Akadémia szabadkézi rajztanára lett, itt dol­gozott nyugdíjazásáig. Innen vállalalta és teljesítette magyarországi megrendelé­seit. A Kazinczy Ferenc által emlegetett nagyreményű magyar tanítványa, Balkay Pál (Tiszaörs, 1785 - Eger, 1846) később Egerben működött. Az egri születésű mesternek csak néhány műve található szülővárosában, az egyik éppen a líceum kápolnájában. Első egri műve a székesegyház sekrestyéjébe került, 1808-ban fes­tette meg a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet. A szeminárium kápolná­jának barokkos Mária menybemenetele-képét 1813-ban készítette, s ebben az év­ben kapta a megbízást Fischer István érsektől a líceum kápolnájának oltárképére is, mely tartalmában erősen kötődik a barokk kor hagyományaihoz. A Bécsben elkészült munka - útban hazafelé - három napig ki volt állítva Budán, az „ország­házban". 16 7 Hesz 1813-ra már mestere volt a Bécsben elsajátítható klasszicista forma­nyelvnek. s Fischer érsek ízlése sem maradt el a kor divatjától. Tisztán a helyi ba­rokk még élő erőteljes hatásának, illetve a kápolna későbarokk stílusának köszön­hető, hogy a felkért oltárképen a klasszicizáló formavilág vívmányait Hesz kevéssé alkalmazta. A barokkban kialakult diagonális képszerkesztéssel a kép előterében formálja meg a korona-felajánlás jelenetét. A kép bal oldali felső részét a statikus, visszafogott gesztusú, aprólékosan kivitelezett trónon ülő Mária foglalja el - tér­dén az álló kis Jézussal, lába alatt fénylő holdsarlóval -, a kép jobb alsó részét pedig a térdeplő király. Súlyos vörös selyemmel letakart oltárasztalon egy nyitott könyv van, előtte pedig két puttó tartja Magyarország címerét. A király vállát arannyal szőtt palást borítja, feje fedetlen, szakálla ősz. Kezét imára kulcsolja. Mögötte Szent Imre áll, tartása nyugodt, de az ő tekintete is a Szűz és a Megváltó felé for­dul. A mögötte álló két magyaros arcú, de nyugati viseletű figura mozdulataiból az olvasható ki, hogy nem értik, talán nem is látják, hogy mi történik. Az ívesen záródó kép felső részén kis puttók húzzák el a sötétkék függönyt, s rajtuk kívül repkedő angyalok teszik mozgalmassá az egyébként statikus, túlságosan is ki­egyensúlyozott képet. Különös logika alapján a Szent Koronát Mária viseli, 168 mint a Patrona Hungáriáé képtípusokon. 16 6 Részletesebben a kép elkészültéről és sorsáról PROKOPP Gyula 1981. 16 7 PROKOPP Gyula 1981. 200. 16 8 JÁVOR Anna 1981. 220. 385

Next

/
Thumbnails
Contents