Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Eszterházynak. Egy másik, a bécsi Albertinában őrzött papírra olajjal festett Maulbertsch-vázlat Lebegő angyalok könyvvel és István koronájával címmel ke­rült beleltározásra. Magvalósult változata az elkészült egri freskón a magyar szen­tek és Szűz Mária Nagyboldogasszony alakja közötti égi felületen található. Az 1792-es megbízás tíz pontban rögzítette az készítendő mű ikonográfiáját, melyet Maulbertsch meg is valósított, de a megszületett alkotás az előzetesen megkíván­takhoz képest további részletekkel gazdagodott. 15 6 Az oldalfalaknak a klasszicizáló pillérekkel tagolt, vázákkal díszített párkány­nyal lezárt architektúrája és az alakokkal telefestett égi jelenetet feltáró mennye­zet között szándékosan nincs semmilyen kapcsolat, hogy annál inkább váljék kü­lön minden földi vonatkozástól a megnyílt látomásszerű Mennyország. A Minden­szentek ikonográfiái képtípusa szerint az aranyló és kéklő égbolton lebegő alakok rengeteg tömege egy elliptikus centrális kompozíció két nagy körébe rendeződik, s a találkozási pontnál a Szentháromság csoportozata és a megtestesült ige édes­anyja, Szűz Mária alakja ragyog fel. Az ó- és újtestamentum iidvözültjei kis fel­hőgomolyokon lebegnek. Az egyik kör közepén János evangélistát angyalok eme­lik fel az égbe, s bájos zenélő angyalcsoport lebeg az orgonakarzat felett. A máso­dik körben egyfelől az egyházatyák, másfelől a női vértanú szentek jelvényükkel jelzett alakjai fogják közre az oltárkép fölé, kitüntetett helyre komponált magyar szentek csoportját. A Te Deum, a Mindenszentek litániája, a Honorius Augusto­dunensis De omnibus sanctis-prédikációja és a Szent Péter-székesegyház sekres­tyéjének a Legenda Aureában leírt látomása alapján megfogalmazott XVIII. szá­zadi szent kavalkádot egészítette ki tehát Eszterházy a magyarság (Pannónia és Hungária) szentjeivel, 15 7 s mint a szerződésből is kitűnik, ők a kompozíció fő sze­replői. Szent István teljes királyi díszben térdel: kék ruháján arannyal hímzett levél­motívumok, szőlőlevéllel díszített főpapi palástja szegélyén Krisztus és az aposto­lok arca foglalódik gyöngysor keretbe. Fején a Szent Korona, kezét széttárva lefe­lé mutat, illetve a jogart tartja. Tekintetét a Szentháromság és Mária felé emeli. Előtte leoldott szíjú tarsolya és kardja. Mellette térdel fia, Szent Imre herceg. Fe­jén hercegi korona, kezében szüzessége jelképe, a liliom. Jobb kezét önfeláldozó gesztussal szívére emeli. Mint a jelenet központi figurája itt inkább az ő feláldo­zására helyeződik a hangsúly, hiszen az ország-felajánlás témája Eszterházy ter­ve szerint az oltárképen kapott kiemelést. Szent Imre mellett Szent Erzsébet ül, uralkodói díszben, fején koronával s jobbjával pénzt nyújt egy koldusnak. Mö­götte minden bizonnyal lánya, Boldog Gertrúd altenbergi premontrei apátnő áll. 15 6 Smohay András részletes ikonográfiái elemzését adja a műnek. SMOHAY András 2007. 106-113. 15 7 SMOHAY András 2007. 106. 381

Next

/
Thumbnails
Contents