Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

Eszterházynak. Egy másik, a bécsi Albertinában őrzött papírra olajjal festett Maulbertsch-vázlat Lebegő angyalok könyvvel és István koronájával címmel került beleltározásra. Magvalósult változata az elkészült egri freskón a magyar szentek és Szűz Mária Nagyboldogasszony alakja közötti égi felületen található. Az 1792-es megbízás tíz pontban rögzítette az készítendő mű ikonográfiáját, melyet Maulbertsch meg is valósított, de a megszületett alkotás az előzetesen megkívántakhoz képest további részletekkel gazdagodott.

15

6 Az oldalfalaknak a klasszicizáló pillérekkel tagolt, vázákkal díszített párkánynyal lezárt architektúrája és az alakokkal telefestett égi jelenetet feltáró mennyezet között szándékosan nincs semmilyen kapcsolat, hogy annál inkább váljék külön minden földi vonatkozástól a megnyílt látomásszerű Mennyország. A Mindenszentek ikonográfiái képtípusa szerint az aranyló és kéklő égbolton lebegő alakok rengeteg tömege egy elliptikus centrális kompozíció két nagy körébe rendeződik, s a találkozási pontnál a Szentháromság csoportozata és a megtestesült ige édesanyja, Szűz Mária alakja ragyog fel. Az ó- és újtestamentum iidvözültjei kis felhőgomolyokon lebegnek. Az egyik kör közepén János evangélistát angyalok emelik fel az égbe, s bájos zenélő angyalcsoport lebeg az orgonakarzat felett. A második körben egyfelől az egyházatyák, másfelől a női vértanú szentek jelvényükkel jelzett alakjai fogják közre az oltárkép fölé, kitüntetett helyre komponált magyar szentek csoportját. A Te Deum, a Mindenszentek litániája, a Honorius Augustodunensis De omnibus sanctis-prédikációja és a Szent Péter-székesegyház sekrestyéjének a Legenda Aureában leírt látomása alapján megfogalmazott XVIII. századi szent kavalkádot egészítette ki tehát Eszterházy a magyarság (Pannónia és Hungária) szentjeivel,

15

7 s mint a szerződésből is kitűnik, ők a kompozíció fő szereplői. Szent István teljes királyi díszben térdel: kék ruháján arannyal hímzett levélmotívumok, szőlőlevéllel díszített főpapi palástja szegélyén Krisztus és az apostolok arca foglalódik gyöngysor keretbe. Fején a Szent Korona, kezét széttárva lefelé mutat, illetve a jogart tartja. Tekintetét a Szentháromság és Mária felé emeli. Előtte leoldott szíjú tarsolya és kardja. Mellette térdel fia, Szent Imre herceg. Fején hercegi korona, kezében szüzessége jelképe, a liliom. Jobb kezét önfeláldozó gesztussal szívére emeli. Mint a jelenet központi figurája itt inkább az ő feláldozására helyeződik a hangsúly, hiszen az ország-felajánlás témája Eszterházy terve szerint az oltárképen kapott kiemelést. Szent Imre mellett Szent Erzsébet ül, uralkodói díszben, fején koronával s jobbjával pénzt nyújt egy koldusnak. Mögötte minden bizonnyal lánya, Boldog Gertrúd altenbergi premontrei apátnő áll. 15

6 Smohay András részletes ikonográfiái elemzését adja a műnek. SMOHAY András 2007. 106-113. 15

7 SMOHAY András 2007. 106. 381