Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
megoldani, de hirtelen haláluk - Kracker 1779-ben, Zach 1780-ban hunyt el - ezt lehetetlenné tette, a még számba jöhető Maulbertsch pedig a pápai templom munkálataival (1781-82) volt elfoglalva. A harmadik freskó elkészültére sokat kellett várni, csak tizenegy év szünet után született meg a mennyország lakóit felsorakoztató mű. A kápolnába szánt téma kivitelezésére Eszterházy a magyar főpapok kedvelt mesterével, a számára már korábban is dolgozó 13 9 hírneves Franz Anton Maulbertsch-csel szerződött le. Maulbertsch az első vázlatokat 1784. június 28-án küldte meg a püspöknek azzal a kommentárral, hogy ha majd elkészül „a mű ritka és mennyei látványt fog nyújtani" 1 4°, sőt ajánlatot tett a munkadíjra is (3500 F.) 14 1 A freskó első programját Eszterházy azonban már 1781. október 28-án, a nagyterem munkálatai idején elkészítette 14 2, amelyet részletes teológiai utalásokkal és szövevényes szimbolikamagyarázatokkal egészített ki. A program az egri egyházmegye védőszentjének, Evangélista Szent Jánosnak a Jelenések könyve (4., 6., 14.) szemszögéből megformált látomásairól és apoteózisáról szólt a szentek karával körbevéve. Maulbertsch levélében jelzett vázlatai valószínűleg e programhoz készültek, melyek sajnos elvesztek a kutatás számára. megye templomai (többek közt: Szent Antal-főoltárkép, 1769-70, Eger, minorita templom; Szent Márton, 1770, Tiszapüspöki; Szent József- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképek, 1771, Szihalom; Szentháromság, Szent Antal, Szent Ferenc, Jászárokszállás; székesegyház, Szent István és Szent László-mellékoltárképek, 1773, Eger; Evangéliumi Szent János-főoltárkép, 1773, Mezőtárkány; Szent Katalin-főoltárkép, 1775, Egerbakta). Késó'i főműve az egri Líceum könyvtárának mennyezetképe, A tridenti zsinat 1778-ból. A történeti jelenethez metszetelőképet használt, az allegorikus és zsánerszerű részletek saját, a gótizáló látszatarchitektúra állandó segédje, a morva Joseph Zach invenciója. Karcker és Zach utolsó munkája az egri szervita rendház refektóriumi falképe (Krisztus megkísértése; Krisztus és a szamáriai asszony a kútnál) 1779-ből. 13 9 Az első megbízás az akkor még álló székesegyház kupolájának kifestésével lehet kapcsolatos, ami nem jött létre, Majd az elhunyt Kracker helyébe lépett a pápai templom mennyezetképeinek megfestésében (szerződéskötés 1781. május 31-én) HMLÉrs. gazd.lt. Classic VI. Miscell. fasc. Q. No. 16/a. Acta Parensia. Gróf Esterházy Károly egri püspök szerződése Anton Maulbertsch festőművésszel 1781. május 31-én a pápai plébániatemplom mennyezetképeiről (Másolat) in. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 256. 14 0 Főegyházmegyei Levéltár Archívum vetus No 2837. in: SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 301. 14 1 E történetet részletesen leírja Smohay András 2007-ben megjelent tanulmányában, melyben közli a kápolna kifestéshez készített részletes latin nyelvű leírást (évszám nélkül - HML XII-3/f/7 (fac.Q. 16/a 2.) s feltételezi, hogy e magas ár abból származik, hogy a falakra megfestésre kerültek volna az egyetem oktatóinak portréi is. SMOHAY András 2007. 99-121. 23. jegyzet. 14 2 Az eredeti fogalmazást SZMRECSÁNYI Miklós 1937-ben közölte. Gróf Esterházy Károly püspök vázlatos programja 1781. október 28-án a líceumi házikápolna mennyezetképéhez. HML Érs. gazd. lt. Classis VI.Miscel. fasc. Q.No.l6/a. in: Szmrecsányi Miklós, 1937, 257-258. 373
