Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
elkötelezettsége, mely szükségképpen állította őt szembe a bécsi udvarral, s bizonyos mértékben II. József türelmi rendeletét üdvözlő magyar protestantizmussal is. 13 0 „Személyiségében sok - a legjobb értelemben vett s keresztény tartalommal átjárt - arisztokrata jellemvonást találunk. A tekintély, a rend és a fegyelem embere, de nagyvonalú megértésre törekvő és emberséges.... Amilyen erősen hitt eszményei igazságában, és amilyen töretlen hűséggel szolgálta őket haláláig, ugyan azzal a kitartással képviselte őket mások előtt, és törekedett terjesztésükre. A tudomány és a művészet rajongó s nagy áldozattokra képes híve volt. " - írta róla Vanyó Tihamér. 13 1 Úgy őrzött meg értékeket, hogy továbbfejlesztette azokat. Eszterházy levelezésébe beletartoznak a gazdasági iratokon kívül megbízásait értelmező utasításai - mint egy hatalmas szellemi építmény jól átgondolt elemei. E tartalmi előírásait, gyakran egész programterveket tartalmazó rendelkezéseit utóbb keményen számon is kérte a megbízott művészeken. Az általa építtetett, négyfakultásos egyetemnek 13 2 szánt Líceum épületének tervezője Josef Ignaz Gerl, majd a bécsi építész elbocsátása után Fellner Jakab volt. Az ő tevei alapján nyer13 0 BICSKEY István 1999. 19. 13 1 Idézi BICSKEI István, 1999. 19. (Vanyó Tihamér: Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850. 1933. Pannonhalma 13 2 Az egyetem létesítésének gondolata Eszterházy elődjétől, Barkóczy Ferenc püspöktől származik, de ő is csak tovább kívánta fejleszteni a Telekessy István püspök által alapított az 1709 óta működő papi szemináriumot és az 1740-ben Foglár György alapította jogi iskolát. A teológia mellett a püspöki iskolában 1750-ben elrendelte a bölcselet oktatását is. Eszterházy az orvosi képzéssel kívánta kiegészíteni, négy karúvá tenni az iskolát, melynek előkészítéseként Markot Ferenccel, akkori megyei főorvossal az irgalmasrendiek kórházában beindították az orvosi képzést - ez lehetett volna az ország első orvosi kara. 1763-ban fordult első beadványával Mária Teréziához, ahol bemutatta Gerl kétemeletesre bővített terveit, azzal az indoklással, hogy a Dunától keletre eső területeknek is szüksége van egy felsőfokú intézményre. Eszterházy elődje, Barkóczy, mint az országos iskolaügyekért is felelős esztergomi érsek nem támogatta az egri püspök kérelmét, a szakirodalom szerint azért, mert személyes okok miatt nem szívelték egymást, s Barkóczy elégtételt kívánt venni Eszterházy irányából érkező sérelmeiért. A püspök e kudarc ellenére sem adta fel a küzdelmet, sőt 1774-ben az orvosi iskola megszüntetése után is harcolt az oktatási intézményét. Sokan feltették a múlt történészei közül azt a kérdést, hogy valójában korszerű volte Eszterházy egyházi fenntartású egyetemi gondolata a felvilágosult, egységes állami oktatásban gondolkodó uralkodói akarattal szemben, az 1777-es Ratio Educationis, illetve Mária Terézia, majd II. József Budai egyetemi gondolata idején. Ugyan komolyan felmerült a budai egyetem Egerbe költöztetésének gondolata - Hajnóczy József éppen a magyar nyelv védelmében tartotta ezt jó gondolatnak, mert itt a lakosság nagy része magyarul beszél -, de a felvilágosodott többség a Budán maradást szorgalmazta. Szecskó Károly igyekszik a marxi történetírás megítélésein túllépni, s megállapítja, hogy Eszterházy terve a magyar feudalizmusnak a XVII. századi utolsó harmadától észlelhető bomlási tendenciái ellenére (illetve közepette) korszerű volt és (főleg) a nemzeti haladást szolgálta. A püspök ugyanis a kor tudományos színvonalán álló egyetemet kívánt létrehozni. SZECSKÓ KÁROLY 1999. 209-212. 370
