Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

hogy a Foglár-intézetben (mai Kossuth L. u. 8.) rajziskolát állítsanak fel. Az iskola célja, hogy rajzot, sőt a réz- és fametszést, az 'ars incisoriá'-t tanuljanak az 1740-ben Foglár György kanonok által alapított jogi iskola növendékei. A konviktusban lakó jogászok számára létesített rajzolási tanszéken Eszterházy a tanrendet részletes szabályozásba foglalta s Tischler Antal rézmetszőt alkalmazta tanárnak.

1" A püspök végtelenül elkeseredett, amikor az iskola nem hozott kellő eredményt. 1778-ban újabb rendeletében még hangsúlyozta, hogy a rajz a műveltség és nevelés lényeges kelléke, de a gyér számú látogatottság miatt az iskola 1778ben bezárta kapuit.

11

2 Tischler állítólag Besztercéről származott és a vélekedések szerint csak 1781ben telepedett le Egerben.

11

3 A XVIII. század legjobb magyar rézmetszőjének minősített művésztől a század utolsó negyedéből maradtak ránk alkotások. Tőle való Eszterházy jól sikerült rézmetszetű portréja."

4 Eddig ismert legkorábbi művére Szilárdfy Zoltán akadt rá kutatásai során, amely a minorita Boldog Bonaventúrát ábrázolja betegei körében. A metszeten dátumos aláírás olvasható „Anton Tischler Scup. exudit. Agriae I776. " Ezzel a metszettel munkásságát és egri letelepedését öt évvel előbbre helyezhetjük."

5 Eddig az egri székesegyházbéli Franz Xaver Wagenschőn által festett Szent János evangélista olajban főzését ábrázoló, 1767ben festett főoltár képéről készült metszet volt életműve legkorábbi datált darabja, amelyen „Anton Tischler Sculp. Agriae 1782" jelzet olvasható.

11

6 Ebben az évben jelent meg az Eszterházy Károlynak ajánlott, tanító szándékú könyvecske is Egerben: A REGI INDUSOK höltselkedések az az: példákkal jó erköltsökre tanító könyvetske, mellyet magányos és koros napjaiban Magyar nyelvre fordított Báji Patay Sámuel címmel. A 2-3. századi szanszkrit nyelvű indiai mesegyűjtemény tanmeséinek latin kiadásából való "magyarítás", nyelvi szempontból kifogástalan fordítás, a kötet díszes kiállításáról pedig Tischler három metszete gondoskodott. Ezt az erkölcstanító munkát Eszterházy saját költségén adta ki a „püspöki oskola nyomdájában "."

7 Ezenkívül a katolikus lexikon szerint Tischler ezekben ez évekbe az egri Pietáról és a bodajki Segítő Máriáról is készített metszeteket. 1787-től kezdve metszetein elvétve ,,Buda", többnyire „Pest" felirat szerepel neve után. 1777-ben ugyanis Nagyszombatból Budára költözött az Egyetemi nyomda, ami a 11

1 SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 118. 11

2 KISS Péter 2001. 229. 11

3 Pataky D: Művészeti lexikon 11

4 SZMRECSÁNY Miklós 51. kép; Heves Megye Műemlékei I. 1969. 412.; Eszterházy 1999. 11

5 SZILÁRDFY Zoltán 1981. 127. 11

6 PATAKY Dénes 1951. 232-233.; Heves Megye Műemlékei I., 1969. 235. kép 11

7 BICSKEY István 1999. 15. 367