Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

felajánlás. Fent, a félre húzott drapéria mögött az ég felhőin szárnyaló angyal- és kerubfejek lebegnek. Voit Pál szerint feltehetően Zirkler János'

0

5 egri festő alkotása 1785-ből.

10

6 Az erki római katolikus templom 1770 körülire datált rokokó oltárépítménye egy XIX. századi ismeretlen festő által készített jó kvalitású oltárképet foglal magába. A félköríves záródású, enyhén profilírozott keretben Nádasdy Ferenc Mauzóleuma

10

7 által ismertté vált, először a Túróczy-krónikában megjelent Szent István ábrázolásnak képi variációját fedezhetjük fel, melyen a Szent Imrét tanító Szent István feje fölött két szárnyaló angyal tartja a magyar koronát. E jelenet első látásra az Intelmekre, az István ország irányító felelős nézeteit tartalmazó királytükörben foglaltak megtanítására, a herceg királyságra való felkészítésére utal. De a jelenet felső, mennyei szférájában megjelenő, a felhőn lebegő, az országért felelőséget érző magyar királyokra letekintő Madonna figyelő, óvó gesztusa beemeli a képet a Patrona Hungáriáé képtípusok körébe. Egy 1800 körül készült különleges ikonográfiájú oltárkép található az egri Hittudományi Főiskola kápolnájában, mely a gyöngyöspatai templomból került a szeminárium védelmébe. Témája: Magyar szentek fölajánlása. Angyalos magyar címerrel díszített talapzat körül vörös párnákon térdelnek díszes brokát öltözékben a magyar háromkirályok, a magyar szent királyok: magyaros fehér ruhában aranynyal hímzett fehér papi palástban az ősz szakállú Szent István, csillogó páncélban, kék-arany palástban a fegyvereit - tollas sisakját, babérkoszorúval és olvasóval átfont kardját, pajzsát - a földre helyező középkorú Szent László és a hermelin palástba öltözött, kezében liliomot tartó ifjú Szent Imre. Karakterük olyan, mintha 10

5 Zirkler (Czirkler) János egri festő. (1750-1797) Johann Lucas Kracker segédje. Életrajzáról nem sokat tudunk, Jávor Anna, Kracker életrajzírója valószínűsíti, hogy Kracker hozta magával Znamiból vagy Brünnből. Első említése 1786-ból való, amikor Kracker egri házában lakik. Mint önálló adófizető csak 1791-96 között szerepel az összeírásokban, akkor, amikor özvegy Krackerné alkalmazásából kiválik. 1781-ben festi Eszterházy Károly püspök részletekre kiterjedő leírása szerint a hejcei püspöki kápolna freskóit, majd 1783-ban a püspöki palota házikápolnájának Szent István főoltárát. Hejce az egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. így érthető, hogy Eszterházy Szent Istvánnak ajánlja magánkápolnáját. Zirkler 1783-ban még egyszer megfesti ezt a témát a jászberényi plébánia templomba. Életraját, mely túlfeszítené e jegyzet kereteit, feldolgozta IGRIC Eszter (Mt.É.2000. 187-195.) 10

6 Heves Megye Műemlékei 1.1969.515. Zirkler azon műveiről, melyeket nem a püspöki kasszából fizették, keveset tudunk. így a bátori kép ebből a szempontból még kutatásra szorul. Szerzőségét Igric Eszter nem mutatta ki. - IGRIC Eszter 2000. 189. 10

7 Nürnbergben jelent meg 1664-ban - Nádasdy Ferenc gróf (1625-1671) saját költségén és ajánlásával. A hun és magyar vezérektől egészen I. Lipót trónra lépéséig, vagyis 1657-ig követi királyaink történelmét. 59 rézmetszet alkotja az uralkodók egészalakos portrésorozatát. 365