Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

előképeket talált Egerben és a környező falvak templomaiban is. Az egri főszékesegyház mellék-oltárképei között a város nagy barokk festőjének, Johann Lucas Krackernek

9 két alkotását: Szent István Korona-felajánlását, és Szent László hódolatát a Boldogasszony előtt 1773-ból; Franz Anton Maulbertsch

1

0 öregkori mennyezetfreskóját az egri Líceum kápolnájában 1792—93-ból, melyen a vakító fényességben tündöklő Szentháromság előtt hódoló szentek karában kiemelt helyet kapnak a magyar királyi család szentté avatott tagjai. E nagyvonalú falkép témáját viszi tovább, s ad még nagyobb hangsúlyt az eszmének a kápolna koronafelajánlás oltárképe, melyet az egri születésű, de életművét Bécsben kiteljesítő Hesz János Mihály

u festett 1813-ban. Tárkányi révén ismerhette az egri papi szeminárium kápolnájának Mindenszentek témájú mennyezetképét, a gyöngyösi piktor, Braun István

1

2 1825-ös alkotását, mely Maulbertsch líceumi freskója parafrázisának tűnik. De Kovács láthatta a jászdózsai templom 1793-as, a líceumi kápolna freskójának vidéki kisugárzásaképpen született, Farenzon Ferenc

1

3 egri piktor 9 Bécs. 1719-Eger. 1779 1

0 Baden-Württemberg, 1724-Bécs, 1796 1

1 1768-1833 1

2 1823-1850 között működött 1

3 FARENSON (FARENSHON, FARENZSON) FERENC - egri festő. Prágában született 1752-ben (?) Johann Lucas Kracker és segédje Zirkler János (1750-1797) egri festők halála után a legfoglalkoztatottabb oltár- és falképfestője az egri egyházmegyének. Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton, miután Egerben telepedett le. Az egri városi adóösszeírásokban 1790-1811 között szerepel, a város I. negyedének 4. fertályában volt háza, majd többször költözött. Márványozással is foglalkozott (1800). Felesége az egri születésű Grónay Mária. (HML Eger v.ir. 1818.é.259.sz.). 1788-ban a verpeléti templomban dolgozott: oltárképet festett. Itt, mint verpeléti képíró szerepelt (HML ÉrsEgyh L archvet.2184.). 1793-ban festette ki az egri székesegyházat és a jászdózsai római katolikus templomot (szentély és a hajó boltmező freskói). 1796-ban a nagyfügedi templomban végez festészeti munkát. (MNL ÉrsEgyh L archvet.l 123.) A szajlai római katolikus templomban fára festett Madonna képe 1800-ra datálható, „Franz Farenzson" szignatúrával. Ugyanilyen módon szignálta Szerentsi Benjamin (?) és Kis András festőlegényeivel készített szentélyfreskóját 1803-ban a bélapátfalvi apátsági templomban, mely 1960-ban megsemmisült. 1805-ben az egri székesegyház szent kereszt oltárát aranyozta 80 forintért (HML ÉrsEgyh L archvet. 474.Agria). 1806-ban kifestette a kisvárdai templom oltárait és szószékét valamint elkészítette a szentély freskóképeit. (Canvis. Kisvárda 1820.) 1808-ban tervet készített a demjéni római katolikus templom szobrainak befestésére. 1810-ben a hatvani hóstyán lévő házát írták öszsze, mely később Povolin Ferenc tulajdonába került (Eger, Szvorényi út 14.). 181 l-ben készítette első végrendeletét (HML Eger v.ir. 1811 .é,443.sz.) 1817-ben készített második végrendeletéből tudjuk, hogy a hajdúszoboszlói templom díszítésén is dolgozott. (HML Eger v.ir. 1818.é.259.sz.) Bort is termelt és adott el, főleg eperjesi kereskedőknek. Keglevich gróffal, pétervásári földesúrral is üzleti kapcsolatban állt, másoknak kölcsönöket is nyújtott. (HML Eger v.ir. 1817. é. 641, 872, 1070, 1276, 1280.SZ.) 1818. január 3-án, 53 éves (?) korában hunyt el Egerben. (HML Eger v.ir. 181 8.é.l40.sz.). GARASNÁL Kláránál (1955.217.) 1726. Komotau (Csehország) - 1796. Prága. 337