Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

lekaszaboltak, további 30 ellenséges katonát zászlóikkal foglyul ejtették, míg Arszlán többi emberének sikerült elmenekülnie.

1

4 Ez a Gödöllő környéki ütközet, ahol Arszlán bég vereséget szenvedett 1551. augusztus 20. és szeptember 11. között lehetett, ugyanis a fenti intervallum időszakáról egy királyi tisztviselő elbeszélte a magyarországi és erdélyi történéseket, s többek közt leírta Arszlán bég vereségét is.

1

5 1551. szeptember elején az egriek egy nem mindennapi sikeres támadást hajtottak végre Egertől több mint 200 km távol eső Kalocsa városánál. Az 1550-ben megkezdett szolnoki várépítést a török meg akarta akadályozni. Ezért Zay Ferenc az egri lovassággal Szolnokon őrködött, vele volt Zolthay István hadnagy is. A várvédelem mellett olykor kisebb portyára is indultak az egriek. 1551. szeptember 6-án éjjel Zay Ferenc vámagy 300 lovassal és 100 puskás hajdúval, akiket lóra ültetett megtámadta Kalocsán a török palánkot. Az erősséget 300-400 oszmán harcos védelmezte, A török őrséget kétórás harcban felőrölték és bevették a palánkot és a várost. A palánkot és az erősséget lerombolták, felgyújtották. Az összecsapás során 10 magyar elesett, 16 másik egri katona megsebesült, és gazdag zsákmánnyal tértek vissza Szolnokra.

1

6 A diadal után Zay Ferenc két előkelő török rabot, azokkal 4 levágott török harcos fejét - köztük a kalocsai török kapitányét - küldte a királynak.

1

7 Az 1552-es egri várviadal utáni évben, 1553 tavaszán az egri vitézek egy portya során Baja városát sarcolták meg, s ezért a budai pasa a bécsi udvarnál tiltakozott.

18 A törökök már 1542-ben Baján a későbbi párkány elődjének tekinthető erődített raktárt építettek. A mai Szentháromság téren, ill. annak a közelében álló plébániatemplom és a sókamara kőépületének a megerősítésével alakították ki az akkor párkánynak nevezett belső várat. Ezt gyújtották fel 1553-ban az egri várbeli katonák.

1

9 1554-ben a fegyvernyugvás ellenére a török tovább terjeszkedett. Ebben az évben csellel elfoglalják Fülek várát, majd Salgó várát szállták meg, csupán Csobánc alól vonultak el siker nélkül.

2

0 Igen fájdalmas volt Felső-Magyarország későbbi sorsárra nézve Fülek elvesztése. Az történt, hogy 1554. szeptember 4-én Hamza szécsényi bég és Tojgun budai pasa rajtaütéssel, ostrom nélkül foglalta el Fülek várát.

2

1 E napon Fülek vára 1

4 SZEDERKÉNYI Nándor 1860. II. 128-130. - Az eseményt 1550-re datálja tévesen Sugár István, aki az összecsapás színhelyeként Gödöllőt helyesen jelölte meg. SUGÁR István 1971. 34. 1

3 HORVÁTH Mihály 1858. 258. 1

6 GYÁRFÁS István 1885. IV. 27-28.; TAKÁTS Sándor 1928. 168. 1

7 TAKÁTS Sándor 1915. I. 381. 1

8 PATAKI Vidor János 1964. 11. 1

9 NICKER Erika 2006. 74. 2

0 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 170. 2

1 FORGÁCH Ferenc 1982. 352. 31