Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Csiffáry Gergely: Az egri végváriak tevékenysége 1548-1596 között

rabok. Az egymás alattvalóinak kifosztása, a hátország rendszeres dúlása a hivatalos békeidőn belül állandósult hadiállapotot eredményezett. Ennek következményeként egyre pusztult a lakosság, a falvak sora néptelenedett el a hódoltság éveiben. Másik következménye, hogy a török nálunk Magyarországon sohasem tudott véglegesen berendezkedni. A kétfele adózó jobbágyság - az őket sújtó rendkívüli adóterhek ellenére - mindvégig megmaradt magyarnak, s nem állhatott az elő, hogy a lakosok nálunk tömegesen áttérjenek az iszlám hitre. A végvári korszak végén, az utolsó három évben történt események már a tizenöt éves háború történetét képezik. Terjedelmi okok miatt csak röviden tárgyaljuk Hatvan várának 1596. szeptemberi visszafoglalását, az egri vár 1596. évi elestét, továbbá a mezőkeresztesi csatát, amely tizenöt éves háború legnagyobb ütközete volt. * * * Az egri végvár ellátását több alföldi megye állami, egyházi és földesúri adóiból igyekeztek biztosítani 1548 óta. Ezért jártak le Egerből Bajáig rendszeresen az egri vár katonái. A magyar adókat fizetni nem akaró falvakat fegyverrel kényszerítették erre. Ilyen esetről tudósít Dobó István egri kapitány I. Ferdinánd királyhoz 1548. október 23-án Egerből írt levele is. „...társaimmal együtt ma kaptuk meg levelét, amelyben királyi felség azt írja, hogy a budai pasa panaszkodik reánk, hogy a fegyverszünetet nem tartjuk meg, hanem Baján cenzust hajtottunk be... "

2 Az egri vár királyi kézre kerülése után szinte minden naposak voltak a fegyverszünet idején is a magyar és török csatározások. 1549 júliusában török martalócok fészkelték be magukat a Mátrába. Július végén azokat a Selmecbányái polgárokat, akik bort akartak vásárolni, s ez ügyben Gyöngyösre utaztak volna, Gyöngyöspata mezőváros közelében a törökök megtámadták és három szekerükkel, pénzükkel s minden egyéb holmijukkal együtt Hatvan várába hurcolták.

3 1550. június 27. és július 6. közt írta Szulejmán szultán I. Ferdinánd királynak, hogy neki levélben panaszolta Kászim budai pasa és mások, hogy amikor Erdélybe kereskedni mentek a kevei lakosok, akkor Dobó István egri várkapitány emberei váratlanul lecsaptak rájuk. A hajóról 35 emberüket lemészárolták, hét másik személyt elfogtak és 9918 frt értékű árujukat s holmijukat elkobozták.

4 A kereskedőktől zsákmányolt áruk értéke 10000 aranyforintra kerekítve lényegében 2 VASS Előd 1984. 69. 3 DEZSÉRI Bachó László 1941. 34. 4 FEKETE Lajos 1926. 10.; HML TA-1. Bártfai Szabó László oklevélgyűjteménye. - A szultán levele a Kuvin szigeti lakosokat említ, ui. a törökök így nevezték a korban a Csepel-szigetet. 28