Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Nagy Nándor: A Hatvany-család a szélsőjobboldali sajtó kereszttüzében (1938)
évben szabadult. 2 A per lezárulta után enyhült a Hatvany-családdal szembeni nyomás, azonban Hatvany Lajos múltját több esetben a család szemére vetették. Az 1929-33-as gazdasági világválság után ismét megerősödtek a szélsőjobboldali áramlatok, amelyeknek az 1920-as évekbeli hazai ideológiai előzményei, illetve az olasz fasiszta és a német náci párt hatalomra kerülése kellő hátteret biztosított. A Hatvany-család elleni legerőteljesebb támadás 1933-ban történt, amely Petrovácz Gyula jobboldali országgyűlési képviselő nevéhez fűződött, és amely ügyet a szélsőjobboldali sajtó is meglovagolt. A hatvani sajtó és közélet sem maradt semleges, így a községi képviselő-testület, a közigazgatás, valamint Lévay Mihály választott püspök, pápai prelátus, helyi prépost-plébános egyértelműen kiállt a Hatvany-család mellett. Ennek ellenére a dinasztia továbbra is a szélsőjobboldali sajtó állandó célpontja maradt, azonban ezek a cikkek csak kis példányszámú, periférikus jelentőségű lapokban jelentek meg. 3 Jelentős fordulat történt azonban 1938-ban, a hazai közélet erőteljes jobbratolódásának időszakában, amikor egymást érték a Hatvany-családot ért támadások a nyilaskeresztes, illetve más pártokhoz köthető szélsőjobboldal részéről; ezek a „csatározások" több esetben közvetlen kapcsolatban álltak Hatvan község életével is. Az 1930-as évek végén a szélsőséges hangvételű lapok már jelentős példányszámban keltek el, így a közvéleményre gyakorolt hatásuk egyáltalán nem volt elhanyagolható mértékű. A jelen tanulmány ezen sajtóviták közül kíván néhány jellegzetes epizódot bemutatni, az 1938-as évből. „Timeo Hatvany, et dona ferentem." A két világháború közötti magyar társadalom egyik alapvető problémáját az értelmiségi munkanélküliség jelentette, amely a gazdasági világválság nyomán tovább súlyosbodott. Egyik megoldási lehetőségként a magyar kormány 1937 derekán 2 millió pengő tőkével Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter vezetésével létrehozta a Nemzeti Önállósítási Alapot az állástalan, frissen végzett fiatal diplomások elhelyezkedését elősegíteni az önálló foglalkozási pályákon, kedvező kölcsönök biztosításával. Keresztes-Fischer Ferenc 1937 utolsó napján sajtótájékoztatót tartott az Alap első féléves működéséről; elmondása szerint összesen 348 kérvényt bíráltak el, amelyeknek több mint egyharmada kapott zöld utat, így 138 önálló életpálya elindítására nyílott lehetőség 400 ezer pengő köl2 NAGY SZ. Péter 1993. 83-89. 3 NAGY Nándor 2010. 193-198. 262
