Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Petercsák Tivadar: Fertálymesteri tablók a Dobó István Vármúzeumban

Petercsák Tivadar FERTÁLYMESTERI TABLÓK A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUMBAN Breznay Imre egri történész a XX. század első felében több publikációban tárta fel az egri fertály mesterség történetét.

1 Az utóbbi években a Dobó István Vármúzeum történeti gyűjteményeiben őrzött dokumentumok és fertálymesteri jelképek tanulmányozása alapján mutattam be a fertálymesterek választásának módját, a tisztség feladatköreinek változását, a fertálymesteri botot és köpenyt.

2 Egerben - több magyarországi településhez hasonlóan - jellemző, hogy a város kisebb részekre, tizedekre, fertályokra tagolódott. A XVII. század végén kialakuló intézmény az ide betelepült hajdúk hadi szervezetére vezethető vissza, akik egy-egy településrész élére tizedest (decurio) állítottak. A török után megjelent német polgárság az általuk lakott városrészeket 1712-ben már viertel-nek (negyed) nevezte, és az élére választott elöljárókat kezdetben tizedes-nek, majd az 1730-as évektől németül viertelmeister-nek, magyarul fertálymester-nek hívták.

3 AXVIII-XIX. században a fertálymester megnevezés az általános, a múzeumban megmaradt negyedmesteri naplók XX. századi bejegyzéseiben a fertálymester, negyedmester elnevezés egyaránt jellemző.

4 Kezdetben négy, 1716-ban hat fertálymestert választottak, 1716 és 1823 között 12-re nőtt a számuk. 1938-ban két új negyed keletkezett, így már 14 fertálymester volt Egerben.

5 A fertálymesterek kezdetben a városi tisztviselők munkáját segítették az adók beszedésével, a tanács határozatainak továbbításával és a városrészek rendjének fenntartásával. A XX. századra megnőtt a tisztség társadalmi presztízse, és a hagyományőrzés mellett a fertálymesteri testület a társadalmi kapcsolattartás és a szociális gondoskodás fontos intézménye lett. Az egri fertálymesterség azért egyedülálló az országban, mert a tényleges közigazgatási és rendészeti feladatok megszűnése után 1 BREZNAY Imre 1907., 1926. 125-158., 1939 (2002). 2 PETERCSÁK Tivadar 2004. 3-9., 2009a. 527-534., 2009b. 161-176., 2010a., 2010b. 3 NAGY József 1978. 209., NEMES Lajos 2001. 68-69. 4 DIV TD 81.28.1,81.39.1, 2009.1.1, 2009.2.1 5 NEMES Lajos 2007. 30., BREZNAY Imre 1939. 33. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2010. 219