Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Berecz Mátyás - Csillag Tamás: Csata a kápolnai Tarna-hídért. Művészi szabadság vagy történelmi tévedés?

A Klapka által említett „elsőházak" - a támadási irány ismeretében - a falu keleti részének első házsorával azonosíthatók. Ez egybecseng Riistow leírásával, hiszen a templom a falu északkeleti részén, az említett házsorok mellett található. A kérdéses harccselekmény kapcsán Máriássyhoz hasonlóan sem Klapka, sem pedig Rüstow nem tesz említést hídról. A település 1857-ben készült kataszteri térképére tekintve látható, hogy a templom aránylag nagy távolságra, közel 350 méterre áll a régi Tarna-hídtól. A távolságot és a leírásokat figyelembe véve nehezen képzelhető el, hogy a Zanini-zászlóalj, vagy Máriássy támadó oszlopa eljuthatott a híd közelébe. Akkor mégis miért választotta Than a hidat témája helyszínéül? A választ ismét a térképek segítségével kaphatjuk meg. Ha figyelmesen nézzük a faluról készült felméréseket, láthatjuk, hogy a településnek több hídja is volt

1

6. A már ismert háromnyílású, nagy kőhíd 1817-ben épült

1

7 a település nyugati kijáratánál, az un. „Anya Tárnán"

1

8. A falut a többi irányból is vizek övezik, északon és keleten a Malomárok, melyen abban az időben két kőhíd is volt. Egy a Kerecsend felé vezető országúton, a keletei kijáratnál és egy másik az északi kijáratnál. Az előbbi a Tarna-hídnál is idősebb volt, 1780-ban épült és ugyancsak háromnyílású volt

1

9. Témánk szempontjából ez a híd a legérdekesebb. Ha festmény feltételezett nézőpontját a térképre helyezzük és a nézőpontot összekötjük a híddal, illetve a tőle északnyugatra fekvő templommal, akkor láthatjuk, hogy a két építmény egymáshoz viszonyított helyzete nagyon hasonló a festményen levőhöz! A templom a híd jobb oldalán, délkeleti irányból látható. (4. ábra) A Malomárok-híd látványában nagyon hasonló a Tarna-hídhoz

2

0, valószínűleg ez okozhatta a történelmi tévedést. Az elmélet mellett szól a két híd közötti méretkülönbség is. A Malomárokhíd a Tarna-hídhoz képest jóval kisebb volt, ez utóbbi nyílásméretei alapján a legnagyobb kőboltozat volt a megyében

2

1. Méretei jól érzékelhetők egy, a két világháború között készült fotón is. A méretkülönbség magyarázatot adhat a művész által megfestett alakok és a híd arányaira, amely a Tarna-híd méreteit ismerve, egy gyakorlott festőtől meglehetősen nagy aránytévesztés lett volna. Ha a kérdéses hidat a Malomárok hídjával azonosítjuk, akkor máris a festményhez hasonló arányokat kapunk. 1

6 BÁN Péter 2000. 196. 1

7 TÓTH Ernő 1998. 46. 1

8 BÁN Péter 2000. 198. 1

9 TÓTH Ernő 1998. 46. 2

0 Kápolnai Tarna-híd terve. Heves Megyei levéltár. Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai. IV-8/1., 61. 2

1 TÓTH Ernő 1998. 46. 212