Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Berecz Mátyás - Csillag Tamás: Csata a kápolnai Tarna-hídért. Művészi szabadság vagy történelmi tévedés?

tábori főpap vezetése alatt, velem egy vonalban, de egészen magában nyomult az ellenség ellen. Az említett vizes mélyedéseken át nagy nehezen átgázolva az itt lesben álló ellenséget megtámadta, de nagy túlerő által elfogadtatván és körülvétetvén, magát minden ellentállás nélkül megadta és a fegyvert letette... Azalatt míg ez történt, az általam vezetett két zászlóalj egyike megtámadta annak rendje szerint arcban a vendéglőbe befészkelt, vadászokból álló ellenséget, ki serény tűzzel fogadta a támadókat. Én, ki a másikzászlóaljjal balról, mint tartalék követtem a támadókat, látván ezeknek nehéz tusáját és segíteni akarván őket, ezen zászlóaljat futólépésben előrevezettem az előttük lévő, a vendéglő melletti kis emelvényre, oldaltámadást intézendő a magát erősen tartó ellenségre. Ideérve, meglepetésünkre négy lemozdonyozott ágyút találtunk az emelvény mögött, melyeknek előrészei a lovakkal és egy tábornokkal együtt szemeink láttára a jobbra, a híd felé vezető országúton elillantak. A zászlóaljnak ezen előnyomulása által a vendéglőbe és mellette befészkelt vadászok oldalba vétetvén, azonnal hátrálni kezdettek, mit a másik zászlóalj látván, szuronyt szegezve rájok tört és őket elűzve, a vendéglőt elfoglalta. Ez megtörténvén ... magam élére álltam a két zászlóaljnak, azokat az országúton, szuronyt szegezve vezettem a futó ellenség után ... egy több zászlóaljból álló ellenséges tömeg ... szuronyt szegezve előmbe jött, s minket visszavonulásra kényszerített. "

]

2 Máriássy leírásából jól rekonstruálható az ellentámadás két iránya. A Zaninizászlóalj a hadosztály jobb szárnyán, az országúttól északra, a falut északkeletről övező mocsaras területen (a Hangácson) keresztül a település északkeleti részét, a Máriássy által vezetett két zászlóalj pedig az országút vonalán a korcsma, azaz vendégfogadó irányában a délkeleti részt támadta. A visszaemlékezésben nincs szó hídról, a szöveg csak „híd felé vezető országút"-at említ a korcsma ellen intézett támadás kapcsán. Bár az is igaz, hogy a hadosztályparancsnok csak a saját szemszögéből írja le a támadást, így érthető módon viszonylag röviden tér ki a Zanini-zászlóaljjal történtekre. Figyelmet érdemel viszont Rüstownak Wyss jelentésén alapuló leírása. Rüstow szerint a Schönhals-zászlóalj egyik osztálya, azaz két százada a templom (!)

1

3 körül állt fel, a két másik osztály pedig elindult a község kijárataihoz. A Zanini-zászlóalj ekkor megtámadta a templomnál álló császáriakat, de azok helytálltak. Közben a másik két osztály visszafordult, s oldalba támadta az olaszokat, akik e támadást nem állva, kiszorultak a faluból és szétszóródtak. Egy kis részük a debrői erdőbe menekült.

1

4 Klapka „Emlékeimből" című művében azt írja, hogy 1

2 MÁRIÁSSY János 1999. 100-101. 1

3 Az 1866-os kiadásban temető szerepel, de ez minden bizonnyal fordítási hiba lehet. RÜSTOW, Wilhelm 1866. 242. 1

4 BORÚS József 1975. 259. 210