Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász

B. Orczy Uraság, lakosai katolikusok ... határja 3 nyomásbéli, tiszta búzát, 's minden egyéb gabonát bőven terem, valamint szénát is; erdeje, szőleje nints, bővelkedik mindenféle marhákkal; Zagyva vizéhez nem meszsze lévén, vágynák jó malmai; piatza Pesten. "

3

7 Újszász, mint családi központ 1789-ben meghalt báró Orczy Lőrinc. Az általa felhalmozott hatalmas ingatlan vagyont két fia, József és László örökölte. A XVIII. század végén a fiúk felosztották egymás között örökségüket, tehát megindul az addig egy kézben összpontosult óriási birtoktest szétesése. Újszászt ebben az „osztásban" József kapta. Orczy Józsefnek és Berényi Borbálának hat gyermeke született, négy fiú és két leány. Az apa 1804-ben, az anya 1819-ben halt meg. Egy évre rá fiai osztályt tettek. A fekvő jószágokat a négy fiú, Lőrinc, László, György és József felbecsültette és a jövedelemaránynak megfelelően, felosztotta egymás között. „Létrejött" a négy ág, a tarnaörsi, gyöngyösi, újszászi és erdőkövesdi, amelyek a családi központokról kapták nevüket. György és felesége gr. Berényi Erzsébet kapta Újszászt. Földesuraságuk idején a település folyamatosan fejlődött. 1810-ben 42 házhelyet, 135 házas és 8 házatlan zsellért számláltak össze. Amikor 1820-ban György központjául választja az évi 14.000 Ft jövedelmet hozó települést, ő is felépítteti klasszicista kastélyát a Zagyva partján, az egykori allódium helyén. Az épületet minden valószínűség szerint az a Zohfal Lőrinc építi, aki a XIX. század első felében a család építésze, és akinek a gyöngyösi, 1826-ban megépülő kastély is nevéhez köthető. 3

7 VÁLYI András 1799. 199 10. kép. Báró Orczy György