Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Báryné Gál Edit: Az Orczy-család négy birtokközpontjának Újszásznak, Gyöngyösnek, Tarnaőrsnek és Erdőkövesdnek a fejlődése a XVIII-XIX. században I. - Újszász

minőségét tartalmazza. Részletes leírást közöl az utak járhatóságáról, azoknak katonai menetelésekre és szállításokra való alkalmasságáról. Újszász katonai leírásában a következőket olvashatjuk: „A templom, a malom és a magtár kőfalú, a többi ház nyerstéglából épült. A Zagyva ÍZaydiva/ folyónak, amely alacsony vízállás idején 50-60, sőt 90 lépés széles, 2-3-4 láb mély, mocsaras medre van. A hidakon kívül igás lovakkal nem lehet rajta átkelni, de legeltetett állatot, bár nagyon nehezen, át lehet hajtani ezen a patakon. Tavasszal és hosszan tartó esőzések idején az itt legnagyobb részt 1 1/2 öl magas partot átlépi és a mellette fekvő rétek nagy részét elönti. Az egyébként lés 1/2 öl mély árkokat megtölti vízzel, amelyek az Újszász /Uiszasz/ mellett lévők kivételével 6-8 hétig mocsarasak maradnak. A Zagyván /Zaydiva/ lévőfahidcik jó állapotban vannak, és nehéz szekerek által is használhatók A rétek szárazság idején jól járhatók. Mind a szentgyörgyi /Szent Gyorg/, mind a ládányi /Ladany/ út mocsaras erei legnagyobb részt júniusig kiszáradnak, de sok helyen járhatatlan marad. A ládányi /Ladany/ úttól keletre lévő mocsár, amelyen egy rossz töltés van, sohasem szárad ki, és nehéz szekerekkel semmikor sem járható. A pusztán a töltésen csak különösen száraz időben, üres szekerekkel lehet keresztülmenni. "

3

3 Jól látszik a térképen a Szolnok - Jászberényi út mellett kialakult központ a templommal, illetve a Zagyva mellett, a Nagy Ér torkolata alatt lévő major és a malmok. 3

3 CSEH Géza 1995. 68. 5. kép. A falu belső területe az I. kat. felmérés alapján 6. kép. Majorság és malmok 189