Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

minden eszközzel jövedelmei nagyarányú fokozására törekedett.

4

7 Ennek érdekében igyekezett kihasználni minél teljesebben a feudális járadékok rendszerét is. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során felvett jobbágyi vallomásokból az a meglepő dolog derül ki, hogy „Soha mi ennek előtte Istenben boldogult jó kegyelmes püspök földesuraink idejükben ötödiket dézsmául semminemű termésünkből és nemzésünkből nem adtunk. Csak ez mostan i gróf Eszterházy Károly püspök, jó kegyelmesföldesurunk ... idejétől adjuk... azelőtt pedig csak tizedet adtuk. "

4

8 Vagyis a török kiűzése óta Eszterházy hozta ismét szokásba a kilenced fizetését, amit idővel a megyei birtokos nemesség is átvett. Egy 1764-ből származó dézsmautasításból - ami vélhetően az első dézsmautasítás a XVI. század óta - pontos képet kaphatunk, többek között a bordézsma beszedésének módjáról is. A tized és kilenced beszedése a dézsmacédulák kiosztásával kezdődött, amelyen a jobbágy dézsmakötelezettségét rögzítették, megkönnyítve ezzel a dézsma beszedését. Ezért kezdetben 5 dénárt

4

9 kellett fizetnie a gazdának, 1766-ra azonban ingyen

5

0 adták ki ezeket. A dézsma begyűjtésének folyamata a dézsmaszéken a következő elv szerint zajlott: „Hogy pedig az uraság vagy a szegénység meg ne csalódjon, az egész termés, mind törköly, mind színbor, egy summában, akó számra egybe olvastasson és így az együtt lévő summából harmada száraz törkölynek kihagyattatván, a kétharmadból, mely tiszta mustból értettetik, fogják kivenni az illendőnonát és decimát...".

5

1 A dézsmabor behordásáért köbölpénzt kellett fizetni, melynek összege 1 2/3 dénár volt minden köböl után. Ezt az összeget az egriek az uradalom prefectusának fizették, a távolabbi települések szőlősgazdái pedig a falu bírójának, aki ebből az összegből fedezte a fuvarozás költségeit. Eszterházy igyekezetének megfelelően a püspöki uradalom borbevételeinek legnagyobb hányada a dézsma révén folyt be, pontos nagyságát azonban rendkívül nehéz meghatározni, ugyanis központi kimutatás nem készült ezekről a bevételekről. Az uradalom borbevételeinek meghatározására ugyan történtek kísérletek és készültek leltárak, amik a pincékben lévő bormennyiségről adnak számot, ezek azonban nem tartalmazzák a borsodi és a hegyaljai területek terméseredményeit.

52 Mivel a hejcei és harsányi kasznárok számadásai csak az 1790-es évektől maradtak fenn, ezért az uradalom naturális szőlőbevételeinek nagyságát is csak ezekben az években lehet többé-kevésbé pontosan megbecsülni. 4

7 BORBÉLY Zoltán 2010. 34-54. 4

8 BÁN Péter 2002. 33. 4

9 HML. XII-3/a/ Liber 78. 16. p. 5

0 U.o. 52. p. 5

1 U.o. 16. p. 5

2 HML. XII-3/e 12., 13., 14. d. 166