Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

Az egri egyházmegye lényegében az ország északkeleti részének egészére ki­terjedt, ami a szőlőtermelést tekintve rendkívül előnyös volt. Tíz vármegye 1016 települése 1 4, Bártfa, Eperjes és Kisszeben királyi városok, valamint Debrecen ka­tolikus hívei tartoztak tizeddel az egri püspöknek. Ezek közül azonban Eszterházy püspökségének idején csak Heves, Borsod, Zemplén vármegyék néhány települé­sein és Szabolcs megye töredék részén szedték természetben a dézsmát 1 5 Az egri püspöki birtokok java részt Heves és Külső-Szolnok, valamint Bor­sod vármegyékben feküdtek. 1 6Az uradalom 25 településének több mint fele ren­delkezett szőlőheggyel. Heves vármegyében főként az egri völgyben fekvő tele­pülések, valamint a mátraaljai falvak foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Borsod vár­megyében az újonnan telepített Keresztespüspökin kívül a települések mindegyike foglalkozott szőlőműveléssel. Eszterházy szőlőművelő allódiumokat is tartott fenn az uradalom több pont­ján. Maga műveltette az Eger határához tartozó Síkhegy és Czigléd dűlők szőlőit. Az 1780 évek elejétől Harsány környékén is megindult az allodiális szőlőműve­lés 1 7. 1768-tól értékes szőlőterületeket bérelt Eszterházy az egri szemináriumtól Tokaj-Hegyalján, Mád, Tarcal, Zombor és Tálya környékén 1 8. Ezek a szőlők Hegy­alja legjobb szőlőhegyein helyezkedtek el, így ezek művelésére helyezte a legna­gyobb figyelmet a püspök. Jelentős volt azonban az Eger környéki szőlőtermesztés is. Ahogy már emlí­tettük Eger környékén a török hódoltság idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, de látványos fejlődés a XVIII. században indult. A török kiűzését követően még csak 1974 kapás 1 9 szőlőt írtak össze, ami 1760-ra 23964 kapásra növekedett, a szá­zad végére pedig már 31945 kapás nagyságú szőlőterületet műveltek. 2 0 A Fenessy-féle 1695-ben kötött egyezmény értelmében Eger városa a min­denkori egri püspök és a mellette működő káptalan kettős földesúri fennhatósága alá tartozott. A város rendelkezett ugyan számos kollektív kiváltsággal, de a sző­lőjük után kilenceddel és tizeddel tartoztak. 2 1 A kettős földesuraság rendszerében 1 4 KOVÁCS Béla (Szerk.) 2001. 7. 1 5 BÁN Péter 1999. 299. 1 6 Két települést kivéve; az egyik az Abaúj vármegyei Hejcze, a másik pedig a Zemplén vármegyei Szentmária. 1 7 BAKÓ Ferenc 1993. 17. 1 8 HML. XII-3/a/ Liber 78. 213. p. A bérleti szerződésből a szőlőhegyek neveit is tudjuk, amelyek a következők: Tarcal - Lajstrom, Pengő; Tálya - Dukát, Gomboska, Remete; Mád - Veres; Zombor - Barát. 1 9 1 kapás = 200 bécsi négyszögöl, így 8 kapás tett ki egy 1600 nöl nagyságú katasztrális holdat 2 0 NEMES Lajos 1987. 508. 2 1 KOVÁCS Béla 2001. 55. 160

Next

/
Thumbnails
Contents