Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

Az egri egyházmegye lényegében az ország északkeleti részének egészére kiterjedt, ami a szőlőtermelést tekintve rendkívül előnyös volt. Tíz vármegye 1016 települése

1

4, Bártfa, Eperjes és Kisszeben királyi városok, valamint Debrecen katolikus hívei tartoztak tizeddel az egri püspöknek. Ezek közül azonban Eszterházy püspökségének idején csak Heves, Borsod, Zemplén vármegyék néhány településein és Szabolcs megye töredék részén szedték természetben a dézsmát

1

5 Az egri püspöki birtokok java részt Heves és Külső-Szolnok, valamint Borsod vármegyékben feküdtek. 1

6Az uradalom 25 településének több mint fele rendelkezett szőlőheggyel. Heves vármegyében főként az egri völgyben fekvő települések, valamint a mátraaljai falvak foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Borsod vármegyében az újonnan telepített Keresztespüspökin kívül a települések mindegyike foglalkozott szőlőműveléssel. Eszterházy szőlőművelő allódiumokat is tartott fenn az uradalom több pontján. Maga műveltette az Eger határához tartozó Síkhegy és Czigléd dűlők szőlőit. Az 1780 évek elejétől Harsány környékén is megindult az allodiális szőlőművelés

1

7. 1768-tól értékes szőlőterületeket bérelt Eszterházy az egri szemináriumtól Tokaj-Hegyalján, Mád, Tarcal, Zombor és Tálya környékén

1

8. Ezek a szőlők Hegyalja legjobb szőlőhegyein helyezkedtek el, így ezek művelésére helyezte a legnagyobb figyelmet a püspök. Jelentős volt azonban az Eger környéki szőlőtermesztés is. Ahogy már említettük Eger környékén a török hódoltság idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, de látványos fejlődés a XVIII. században indult. A török kiűzését követően még csak 1974 kapás

1

9 szőlőt írtak össze, ami 1760-ra 23964 kapásra növekedett, a század végére pedig már 31945 kapás nagyságú szőlőterületet műveltek.

2

0 A Fenessy-féle 1695-ben kötött egyezmény értelmében Eger városa a mindenkori egri püspök és a mellette működő káptalan kettős földesúri fennhatósága alá tartozott. A város rendelkezett ugyan számos kollektív kiváltsággal, de a szőlőjük után kilenceddel és tizeddel tartoztak.

2

1 A kettős földesuraság rendszerében 1

4 KOVÁCS Béla (Szerk.) 2001. 7. 1

5 BÁN Péter 1999. 299. 1

6 Két települést kivéve; az egyik az Abaúj vármegyei Hejcze, a másik pedig a Zemplén vármegyei Szentmária. 1

7 BAKÓ Ferenc 1993. 17. 1

8 HML. XII-3/a/ Liber 78. 213. p. A bérleti szerződésből a szőlőhegyek neveit is tudjuk, amelyek a következők: Tarcal - Lajstrom, Pengő; Tálya - Dukát, Gomboska, Remete; Mád - Veres; Zombor - Barát. 1

9 1 kapás = 200 bécsi négyszögöl, így 8 kapás tett ki egy 1600 nöl nagyságú katasztrális holdat 2

0 NEMES Lajos 1987. 508. 2

1 KOVÁCS Béla 2001. 55. 160