Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
A poroszlói Tisza-tájon tapasztalt felekezeti változások mögött meghúzódó társadalmi, egyházpolitikai, gazdasági és társadalmi folyamatok jól illeszkednek az egri egyházmegye, de az egész ország 18. századi újjászerveződésébe. Az egri egyházmegye reorganizációjának mértékét jól mutatja az az adat, hogy míg Erdődy Gábor Antal 1715-ben 72 plébániát vett át, és 232-t hagyott maga után 1744-ben. 14 0 A plébániák számának megugrása mögött sok esetben a protestánsok elleni fellépés húzódik meg, a jelen tanulmányban részletesebben tárgyalt események mellett csak említés szintjén került szóba a tiszaroffi, törökszentmiklósi, emődi eset, amelyek mellé még számos példát lehetne állítani. De a sarudi, makiári esetek az egész országban tapasztalható felekezeti villongások tükrében sem egyediek. Elég itt csak a XVIII. század közepének egyik leginkább elhíresült összetűzését a vadosfai esetet említeni. A Nyugat-Dunántúlon a sarudi bonyodalommal egyidőben kezdődtek a protestáns közösségek elleni fellépések, templomaik elvétele. Az ellentétek azonban elemi erővel végül Vadosfán törtek ki, ahol az evangélikus templom szomszédságában a Kisfaludy család katolikus ága kezdett egy kápolna építésébe, és szövetségest találtak a szomszédos Mihályi község plébánosában, aki a kápolna felszentelésére, 1751. augusztus 20-ára Vadosfára hívta a környék katolikus lakosságát. Erre válaszul az evangélikusok is összehívták a környéken élő társaikat. Az így kirobbanó tömegverekedés hevében egy idősebb kisfaludi katolikus lakos hirtelen meghalt. Ennek ürügyén a vadosfai és környékbeli evangélikus lakosságot súlyos büntetésekkel sújtották. 141 Mindezek alapján kirajzolódnak a XVIII. századi ellenreformáció főbb jellemzői. Noha lényegében lezárultak a XVII. század utolsó harmadának véres öszszecsapásai, ugyanakkor Erdély és a protestáns rendek hatásosabb védelme is a múlté lett. Maradt helyette az állandó nyomás és a szigorú korlátozás elfogadása, elviselése. A Rákóczi-szabadságharcot követően kialakult kényes vallási egyensúly felszíne alatt azonban számtalan közösség nehéz küzdelme és üldöztetése bújt meg. 14 2 Az 1711 utáni csendesebb ellenreformáció általános érvényű modelljének megalkotása persze aligha lehetséges, azonban a XVII. századhoz hasonlóan a XVIII. századi falusi hitváltoztatás alapvető jellemzői szintén megragadhatóak. 143 A leglényegesebb különbség a térítés kérdésében mutatkozott meg. Természetesen nem mondtak le a református lakosok katolizálásáról, de a felekezeti határok megváltoztatásának már nem ez volt a legelterjedtebb formája. A falvaknak nem kellett reverzálist adniuk, hogy katolikusok lesznek, de elüldözésükkel fenyegető uradalmi tisztviselők gyakran csak az áttérést jelölték meg egyedüli alternatívaként. Azonban 14 0 SUGÁR István 1984. 397. 14 1 PAYR Sándor 1894. 46-82. 14 2 KOSÁRY Domokos 1980. 77-83. 14 3 A XVII. századi hitváltoztatás jellemzó'ire: FAZEKAS István 1999. 150