Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
űzött lakosokat végül a tiszántúli, Szolnoktól is délebbre fekvő Tiszakürtre költöztették. Az ide száműzött Kalla István és Fábián János 1741-ben kérvényezte a megyétől, hogy engedjék Tiszaabádra való költözésüket. Ezt a megye áprilisban jóváhagyta, de újabb reverzálist kellett adniuk, melyben ismét megígérték, hogy a sarudiakkal semmiféle kapcsolatot nem fognak tartani. 9 4 A száműzött családokat lassanként mégis követték a sarudi reformátusok, így közösségük fokozatosan eltűnt a falu életéből. Jól látható, hogy az elsőként elűzött elöljárók és családjaik a falu legmódosabb rétege volt. Már 1728-ban jelen voltak azok a családok, akik a sarudi bonyodalmak idején vezető szerephez jutottak: Gőz Miklós, Kalla János, Kalmár Benedek, Fazekas Pál és (Czudar) Kis János voltak a falu legmódosabb gazdái. 9 5 Ugyanezek a családok birtokolták a legnagyobb területű szántókat, és meg volt hozzá a kellő igaerő is az 1738. évi adóösszeírás szerint. 9 6 Az 1739-ben meginduló katolikus anyakönyvbe bejegyzett református születések és házasságok alapján már csak töredékesen tudtam rekonstruálni a közösség belső viszonyait. A sarudi családok között természetszerűleg sógorsági, komasági keresztkapcsolatok szoros hálója alakult ki. A tehetősebb családok belső köre ugyan e viszonyok mentén is kimutatható, de nem alkottak egy zárt magot a közösségen belül. Ugyanakkor Sarud a rokonsági kötelékek révén is kapcsolatba került a környező protestáns közösségekkel. 9 7 Helyükbe az 1740-es évek elejétől katolikus telepesek érkeztek, így megkezdődött a sarudi katolikus közösség kialakulása. Az első időben Erdődy püspök személyesen felügyelte a sarudi plébánia kialakítását, az új templom építését. Ahogy arról Szombathelyi Ferenc beszámolt levelében Károlyi Sándornak, a püspök minden szombaton kilátogatott a Sarud melletti Hidvégre, az ottani püspöki majorságba. 98 A püspök is beszámolt erről levelében Károlyinak, hogy hétvégenként személyesen felügyeli a sarudi templom átépítését. 9 9 Az első plébános, Almády András egy évet sem maradt Sarudon, 1740. május 17-én már utóda, Polyák Ferenc szerepelt az csónakjaik őrzésére, kiadására külön csónakbírót választanak, aki a községgel együtt személyesen is felelős hatszáz forintnyi büntetés terhe mellett azért, hogy a sarudiak a hal kereskedőkön kívül mást nem szállítanak át a Tiszán, és a túlparton sem szállnak ki. E kötelezvény másfelől a Tiszántúlon tomboló pestisjárvány terjedésének megakadályozására is szolgált. HML IV-1/a/l 7. pag. 179. 9 4 HML IV-l/b/47. 1741:61 fol. 1. 9 5 HML IV-7/a/l. öí. 570. Conscriptio Regnicolares (1728. évi) fol. 76-77. 9 6 HML IV-7/b/2. öí. 582. Jobbágyösszeírások (1738. évi) fol. 14. 9 7 Tiszanánai Római Katolikus Plébánia Levéltára, Sarud római katolikus anyakönyvei 1. kötet (MOL Filmtár A 1198 doboz) 9 8 MOL P398 Károlyi cs. - Missilisek Nr. 71746 Szombathelyi Ferenc levele gróf Károlyi Sándornak. Poroszló, 1739. szeptember 26. 9 9 MOL P398 Károlyi cs. - Missilisek Nr. 15889 Erdődy Gábor Antal levele gróf Károlyi Sándornak. Eger, 1739. szeptember 30. 141
