Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
ügyét. 3 3 Valószínűsíthető, hogy 1730-ban még református vallású volt. Talán áttérésére, és így lelki értelemben véve, vagyis nem a fizikai távolságra értette végrendeletében, hogy 1730. évi útja óta „csak hamar még távolabb" esett marosvásárhelyi rokonaitól. Az áttérés körülményeit tekintve sincs közelebbi támpontunk, csupán feltételezhetjük az egri minoriták szerepét. Vásárhelyi hagyatéki leltárában ugyanis feljegyzésre került egy kis irattartó ládika, amelyet Vásárhelyi az egri minorita atyákra hagyott, mivel nagyon hálás volt nekik áttérése miatt. 3 4 Katolizálása azonban súlyos családi konfliktust okozott. A végrendelet alapján bizonyos, hogy Jeremiás Sára megélte férje katolizálását, és éppen emiatt el is hagyta Vásárhelyit. 3 5 Ingóságai felől való rendelkezésekor ugyanis Vásárhelyi Márton külön kiemelte, hogy azok mind saját pénzén vett javak, míg felesége „valami magáé volt, mind egy fonal szálig elvitte". Sőt testamentuma végén Isten kegyelmébe ajánlotta jótevőjét, Erdődy Gábor Antalt, aki akkor is mellette állt, amikor felesége „az ő urának drága életét vadászta, s vadásztatta". Úgy tűnik tehát, a házasság a katolizálás következtében nem csak széthullott, hanem valósággal szétrobbant. Viszont a gyermekek követték apjuk vallását. Bár a családtörténeti munkák Vásárhelyi négy fiáról szólnak, a végrendeletben atyjuk csak Sámuelt, Jonatánt és egy leányát, Sárát említi. A katolizáló prédikátor természetesen számíthatott az egri katolikus egyházi vezetés támogatására. A fentebb említett végrendeleti részletek is azt sugallják, hogy Erdődy püspök, Foglár, a minoriták segítették őt áttérését követően. Alighanem ennek a támogatásnak is köszönhető, hogy viharos makiári fogadtatási ellenére majdnem egy évtizedig meg tudott mezővárosban maradni, az 1730-as évek makiári eseményeire csak elszórt adataink vannak. A makiári reformátusok igyekeztek fenntartani vallásgyakorlatukat. 1732 után a szomszédos, noszvaji egyházközséghez tartoztak a Türelmi Rendelet koráig, a noszvaji reformátusok körében még a XX. században is élt a hagyomány, hogy a régi református templomuk szentélyének délke3 3 Öccsével együtt még apjuktól örököltek egy kis szőlőföldet, de azt testvérének 50 magyar forintért átengedte. Öccse azonban sem az ötven forintot, sem a kamatokat nem tudta fizetni, így szerződést kötöttek erről a tartozásról. A szerződést később más irataival együtt Foglár Györgynél helyezte el, de örököseinek meghagyta, hogy a marosvásárhelyi rokonságot értesítsék arról, hogy a tartozásokat elengedte nekik, a szerződést pedig gyermekei tépjék szét. 3 4 EÉL AV 2166. Az inventárium és Török Mihály jászapáti plébános, esperes kísérőlevele a végrendelet mellett található. - Az egri minoriták 1730-as évekbeli történetéhez támpontot nyújtó kötet (Liber Inventariorum) is csupán az 1740-es évektől közli a minoriták által katolizált személyek neveit. EÉL 3345. Liber Inventariorum conventus Agriensis Minoritarum fol. 66/v. 3 5 Nagy Iván állítása, miszerint Vásárhelyi még Jánkon, felesége korai halálát követően tért át, tehát nem helytálló. NAGY Iván 1865. 78. 130
