Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

hadában szolgáló [ez volt Gergely deák fia], a tihanyi főlegény, az Érsekújvárban szolgálatban lévő és a pápai várkapitány, vagy az 1558-1575 közt Nagykanizsán katonáskodó kapitány. 15 8 Bornemissza János, az egri várkapitánynak a fia katonaként 1567-ben tűnik fel először, amikor magyarországi hadszinteken küzdött, a Schwendi Lázár kassai főkapitány és Forgács Simon vezette csapatokban. így harcolt az 1567. január 14­én a Torna megyei Szádvárnál, amikor Schwendi csapatai elfoglalták Bebek Györgytől a várat. Majd ott küzdött 1567. február 17-e és február 22-e között Munkács várának falai alatt, amikor János Zsigmond vármegyei öt napi ostrom után ugyancsak Schwendi Lázárnak átadták az erősséget. 15 9 Még ugyancsak 1567­ben említik a Bereg vármegyei Balazsér falut dúlták fel Miksa király katonái kö­zül Bornemissza János és Szalay Ferenc vezette portyázó hadak. 16 0 1567 után nem tudni mi okból Erdélybe ment Báthori István erdélyi fejede­lem (1571-1586), majd lengyel király oldalán találjuk. Három évig harcolt Orosz­ország ellen a lengyel király szolgálatában 1579-1581 között. A háború előzmé­nyei közé tartozott, hogy Báthorinak a lengyel királlyá való koronázásakor esküdt kellett tennie, hogy visszaszerzi Livóniának azokat a részeit, amelyeket IV. (Ret­tegett) Iván orosz cár csapatai még a Jagellók idejében elfoglaltak. Közben, miu­tán Báthorit lekötötték a lengyelországi belső ellentétek, majd a Gdansk elleni há­ború, 1576-ban és 1577-ben újabb livóniai területek vesztek el. Livónián (Livland) a Balti-tenger partvidékén keresztül vezetett az út a keletre eső hatalmas területek­től a tengerig. Livónia a lengyel-litván királyság tartománya lett és Oroszországot elzárta a tengertől. Végül is nem ez volt az ellentét egyedüli oka Oroszország és lengyel-litván királyság közt. Litvánia ugyanis jelentős orosz területeket tartott megszállása alatt. IV. Iván pedig, aki felvette a minden oroszok cárja címet, meg­kezdte az idegen uralom alatti területek felszabadítását. Báthori 1579. nyarán va­lóban megindította támadását Oroszország ellen, a hadjárat 1579-től 1581-ig tar­tott, végül 1582. januárjában, 10 évre fegyverszünetet kötött ugyan, de ezután is újabb háború előkészületei foglalták el. Az Oroszország elleni hadi készülődés során az erdélyi katonákat az uralko­dó egyik unokaöccse, Báthori Boldizsár, továbbá Wesselényi Ferenc, Székely Mó­zes, Királyi István, Bornemissza János, Rácz Bálint és még más csapatvezérek kí­sérték Lengyelországba. Bornemissza János a magyarok között főtűzmester volt Pszkov város ost­románál Gdansk ostroma idején Bornemissza már ezredesként szolgált. A király 15 8 Lásd: TAKÁTS Sándor 1914. 3. 15 9 BUDAI Ferenc 1805.1. 428. 16 0 LEHÓCZKY Tivadar 1881. III. 46. 93

Next

/
Thumbnails
Contents