Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

hónapban nemes Bornemissza Gergely I. Ferdinánd királyhoz fordult, hogy évi javadalmazását a király emelje fel 400 rajnai forintra, mivel lovasai és övéi, azaz a családjának eltartására addigi fizetése teljességgel elégtelen. Az uralkodó 1551. május 27-én Bornemissza kérelmét továbbította a Magyar Kamarának, utasítva a hivatalt, hogy mutassák ki, évenként mennyivel emelték a salláriumát, valamint a véleményüket is kikérte ebben az ügyben. Arról viszont nem maradtak fenn iratok, hogy milyen döntés született az ügyben.

11

2 Bornemisszának ez időben komoly anyagi gondjai lehettek. Adóssága fedezésére egyik házát zálogba adta, Muthnoky Mihálynak, aki Pozsonyban 1552. február 16-án írta: „a nagyszombati házamat adom a legdrágább feleségemnek , a másik házat pedig, amelyet valamikor Bornemissza Gergely zálogosított el 12 forintért, ha visszaváltják a megváltási árat hagyom a feleségemre, de ha nem váltják vissza Brigitta Asszonynak hagyom lakni és birtokolni."

U

3 Innentől kezdve 1552. őszéig, míg Egerbe került nem tudjuk, hogy hol tevékenykedett. Az eddig megismert adatokból viszont az derül ki, hogy Gergely deák már 1546. április 16-tól udvari szolgálatban állt az egri ostromig. Miksa főherceg 1552. július 12-én utasította többek között Bornemissza Gergelyt is, hogy vonuljon fegyveres erejével Eger védelmére.

11

4 Gergely deák fogsága és halála Szólnunk kell Gergely deák családi előnevéről, ennek változásairól, továbbá ennek kapcsán vagyonosodásáról. Már szó esett róla, hogy 1549-ben, amikor először kapott Nógrád megye két falujában részbirtokot az adományozáskor nemes pécsi Bornemissza Gergelynek titulálták. Gergely deákot az egri vár 1552-es védelmében tanúsított helytállásáért számos birtokadománnyal jutalmazták. Habsburg Ferdinánd 1552. február 21-én a Sáros megyei Bartosfalvát a nemesi kúriával és minden tartozékával neki adományozta. E birtokok Bárány Márton magtalan halála után háramlottak a kincstárra. E Sáros megyei jószághoz akkor 17 település tartozott.

11

5 Érdekes, hogy I. Ferdinánd 1553-ban Grázban kelt levelében éppen Semsey Jánosnak rendelte el, hogy Bornemisszát Bartos nevű birtokába iktassa be.

11

6 Ez a 1,

2 SUGÁR István 1984. a. 18. 11

3 MUTHNOKY felesége Sulyok Anna, a testamentumban említett Brigitta asszony Muthnoky Mihály nőtestvére volt. - SZENTMÁRTONI Szabó Géza 2003. 9-13. 1,

4 SUGÁR István 1993-1994. 73. 11

5 SUGÁR István 1984. a. 41-42. 11

6 BUDAI Ferenc 1805. III. 228. 80