Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza
az iskola adott neki útmutatást a továbbképzésre, az olvasásra, sőt latin nyelvű költemények írására. 8 5 Bornemissza pályafutása és sokirányú katonai-műszaki, hadi tevékenysége eredményessége arra utal, hogy nem csupán, mint írástudó ember használta a deák = litteratus jelzőt, hanem minden valószínűség szerint felsőbb iskolákat, azaz egyetemet végezhetett. Bár ezt a feltevést közvetlenül bizonyítani nem tudjuk, de több körülmény erre mutat az életében. Erre utal az a kitüntető figyelem, amelyben I. Ferdinánd király több ízben részesíti. Legelőször 1546-ban, amikor az egri vár királyi ellenőrének jelölik, ill. felvetődik a kinevezéskor a neve. Már Tinódi Sebestyén megállapította, hogy Eger török ostromakor csodás tüzes szerszámokat készített, amelyeket eredményesen használtak a várvédők. Tinódi az Eger vár viadaljáról való énekében így írt Bornemissza tüzérségi tevékenységéről az 1151. sortól kezdve Az vitéz Gergely deák gondola, Az tonnákba aprópuskát béraka, Búza kévéket és sokat hozata, Kénkővel, szurokkal, faggyúval megontá. Majd így folytatja az 1171-1178. sorokban: Serén vala Gergely deák dolgába, Hordót, kereket ő hamar hozata, Kerék küllőit deszkákkal buritá, Töltött puskákat beléje alkota. Talán ily fortéit kevés embör látott, Gergöly deák szörzé az bölcs dolgot, Puskákkal, szakállasokkal nagy hordót, Töltve forgácsval, kénkőt, faggyút, szurkot. A várvédelmi harcok során ezeket a hordókat meggyújtván igen sok kárt tettek az ostromlók soraiban. Gergely deák eljárásának a lényege eltért az addigi gyakorlattól. Korábbal a lőport általában a különféle tűzfegyvereknél a tömör vas- illetve kőgolyók kilövésére használták. Viszont O volt az, aki felismerte, hogy magát a lövedékeket, az üres égetett agyaggolyókat felrobbantva a tűzhatás megsokszorozható. Emellett az ún. tüzes kerekével szellemesen és főként hatásosan kombinálta 8 5 KUBINYI András 1999. 148-149. 70
