Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Kovács Béla (1932-2009)

Megyei Levéltár segédletei, a Heves Megyei Levéltár forráskiadványai). Az ő szerkesztésében és kiadásában a fenti kötetekből 32 jelent meg. O kezdeményezte a Magyar történelmi fogalomgyűjtemény elkészítését, amelynek két kiadása is megjelent. A levéltári munka és a tudományos kutatás érdekében az intézmény dolgozóinak létszámát jelentősen növelte. Mint vezető nem volt autokrata. Munkatársainak véleményét minden kérdésben kikérte. Toleráns volt az eltérő nézetekkel szemben is. Kollegáinak világosan megfogalmazta, hogy nem lehet jó levéltáros az, aki nem műveli aktívan a történelemtudomány egy vagy több részterületét. Ebben mindig ő mutatott jó példát. Levéltári szaktudását országos szinten is elismerték. A Magyar Országos Levéltár 1974 elején felkérte arra, hogy működjön közre az akkor induló Diplomatikai Fényképgyűjtemény összeállításában, amelynek célja többek között a Mohács előtti Magyarországon, a Trianon utáni határokon kívül őrzött középkori oklevelek feltárása, s mikrofilmezésre való előkészítése. Oreá a szlovákiai levéltárakban őrzött oklevelek feltárása hárult. Másik országos jelentőségű megbízatása a kismartoni Burgenlandi Tartományi Levéltárban őrzött Batthyány család grófi ága köpcsényi levéltárában őrzött anyagok rendezése volt, amelyben 2004-ig aktívan részt vett. Mint kiváló levéltárost több országos hatáskörű állami és társadalmi szervezet bízta meg jelentős feladatokkal, illetve választotta tagjai vagy vezetői közé. A Levéltári Tanácsnak 1974-től volt három cikluson keresztül aktív résztvevője. 1980-tól levéltári szakfelügyelő volt, s több mint egy évtizedig ellenőrizte, véleményezte, segítette a tanácsi fenntartású levéltárak munkáját. Az 1980-as évek közepén egy ciklusban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságában ő képviselte a levéltári szakterületet. A Magyar Levéltárosok Egyesülete 1986. december 13-i közgyűlésén a szervezet egyik alelnökévé választották. Három év múlva pedig őt bízták meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával, egészen a következő tisztújításig. Munkásságát megyei és országos szinten egyaránt elismerték. 1968-ban a Heves Megye Művelődéséért díjat, 1975-ben a Heves Megyei Tanács közművelődési díját, 1983-ban a Heves megyéért díjat, 1993-ban a Szabó Ervin díjat, 2002-ben a Széchenyi Ferenc díjat kapta meg. Bár nem volt tudományos minősítése, sőt egyetemi doktori címet sem szerzett. Ennek ellenére a hazai középkori régészetben, a történettudományban és a levéltáros szakmában maradandót alkotott. Gazdag életműve hosszú évtizedekig megkerülhetetlen lesz. Méltó arra, hogy emléke még sokáig megőrződjön az utókor tudatában. 437