Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Ledőlök az erdőszélben, Virág, madár közelében. Gyönyörű kis aprósága! Egyik piros, másik sárga, Egyik virág, másik madár, Azt se tudom, melyik zeng már. Ebben a kötetében is föl-fölidézi - olykor kijátszva a cenzúra éberségét is - az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét. Beszédes dokumentuma ennek a Samil hazája című költemény, mely 1856-ban a Vahot Imre által szerkesztett Magyar írók pályakönyvében elnyerte a lírai versekre kitűzött jutalmat. Hőse a kaukázusi török mohamedán pap, aki 1824-ben, amikor a dagesztáni törzsek fölkeltek orosz elnyomóik ellen, a lázadók oldalára állt, s fanatikus hittel buzdította őket a küzdelemre. Az oroszokkal 1831. október 18-án vívott ütközetben csodás módon egyedül a súlyosan megsebesült, halottnak hitt s már el is siratott próféta menekült meg nemcsak az enyészettől, hanem a fogságtól is. Hívei ezt követően szentként tisztelték, s az ő vezetésével folytatták felszabadító háborújukat, amely a vers megszületése idején még nem ért véget. A költő természetesen az élethalálharcukat vívó dagesztáni fölkelőkkel érez együtt. Oroszország a magyar szabadságharc vérbe fojtásában vállalt szerepe miatt az idő tájt igen népszerűtlen volt Magyarországon. A kaukázusiak is többszörös túlerővel szemben vívták heroikus küzdelmüket, mint a magyarok. Évtizedekig tartó önvédelmi háborújuk és a magyar nép függetlenségi harcainak a párhuzamba állítását erősíti a költemény lírai, patetikus hangvétele. Ezt szentesíti az utolsó strófába foglalt személyes vallomás is: Oh boldog ország! Oh szent föld, hová Az égiek még mostan is lejárnak! Prófétád ajkán isten szól veled, S éled korát szép, lelkes ifjúságnak. Ifjodni érzem én is lelkemet, S oly boldog szivem, hogyha elsóhajtja: Én is hiszem, mit a próféta mond! Előttem is szent a próféta kardja! A Samil hazája Zalár József legsikerültebb alkotásai közé tartozik. Áradó érzelmeivel, lendületes pátoszával és harmonikus szerkezetével megragadja mai olvasóját is. A sértetlen zászló a nemzeti önvédelmi harcok erdélyi színterére kalauzol, egy zászlótartó hősies helytállását örökíti meg. A Torda Péter egy 1848^49-es honvédnek 381