Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Sárosival 1851 nyárutóján találkozott ismét, amikor gömöri bujdosásából visszaérkezett Gyöngyösre. Ekkor újjászületett közöttük a régi barátság, amelyhez a szülőföldjére még 1850 áprilisában hazaköltözött Vachott Sándor is csatlakozott. Zalár József Egy kis házikóban címmel verset írt arról a hajlékról, amelyet az Arany Trombita költője gyöngyösi rejtőzése alatt bérbe vett. Az idő tájt Gyöngyöshalászon az Almásy-család házitanítójaként kereste kenyerét. Később egy évig Pesten vállalt házitanítói állást, majd Szentes József fiúk részére alapított magániskolájában történelmet tanított. A pesti évek alatt barátkozott össze Balogh Zoltánnal, a jeles költővel, drámaíróval és publicistával, akinek a hátrahagyott műveit ő rendezte sajtó alá.

2

0 Több lapnak - mindenekelőtt a Szelestey László által szerkesztett Szépirodalmi Közlönynek - állandó munkatársa volt. Ujabb kötete Zalár költeményei címmel 1855-ben jelent meg Pesten Vahot Imre kiadásában. A versgyűjteményt Balogh Zoltán húgának, „a szellemes és bájos" Melanienak, „a költőlelkű honleánynak" ajánlotta, ki „ bátyjával versenyzett a versírásban, természetesen sokáig csak titokban, míg végre beleegyezett, hogy egyik-másik költeménye közzé is tétessék". Az önkényuralom idején természetesen szakítania kellett a Szabadságdalok világnézeti- politikai radikalizmusával, téma- és hangnemváltásra kényszerült. Új kötetében bontakozott ki szerelmi és családi lírája. Ezekben a verseiben is Petőfi tanítványa maradt, de - Hatvany Lajos véleménye szerint - „nem járt úgy, mint annyi epigon, aki Petőfinek csak formai hatását őrizte meg, s annak lobogó temperamentuma nélkül a mintakép egyszerű eredetiségét szertelen modorosságban cifrázta ki. Az ő Petőfi-utánzatait ábrándra hajlamos szelíd lénye menti meg a szertelenkedéstől. "

2

1 Petőfi hatása jórészt nem is esztétikai-poétikai, hanem eszmei téren mutatható ki költészetében, az ő verseiben alig találkozhatunk a petőfieskedők felszínes, külsőséges jegyekkel hivalkodó népiességével. Figyelemre méltót elsősorban nem is a két említett, a korabeli líra, főként a biedermeier konvencióit idéző témakörben alkotott, hanem a forradalom emlékét őrző és a szülőföld szépségét, varázsát megéneklő verseiben. Akkori lelkiállapotát, a szabadságharc bukása miatt érzett fájdalmát Szótlan költő című versében így fejezte ki: 2

0 BALOGH Zoltán 1882-1883. 2

1 HATVANY Lajos 1967 526. Hatvany bevallottan - s kései elégtételül - a Petőfi-epigonizmus túlzó vádjaival szemben kívánta megvédeni Zalár Józsefet, amelyben annak idején Erdélyi János és még élesebb hangon Gyulai Pál részesítette. (ERDÉLYI János 1890. 138-146. és 256-66. GYULAI Pál 1908. 201-14. és 364-75.) 373