Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Pesten. Kettejük közbenjárására nevezte ki őt a Damjanich-hadtest történeti jegyzőjévé Jósika Miklós, a kiváló regényíró, a honvédelmi bizottság egyik tagja. Az erről szóló okmány - melyet Kossuth látott el kézjegyével - 1849. március 16-án kelt. A táborba magával vitte Sárosi Gyula Damjanich Jánosnak címzett ajánlólevelét. Elolvasása után a tábornok így szólt hozzá: „no poéta pajtás, megverjük a németet!"

1

4 Bár nem volt tiszti rangja, Damjanich ettől kezdve ügy bánt vele, mintha törzskari tisztje, sőt barátja vagy rokona lenne. A híres harmadik zászlóaljból „legényt" (tisztiszolgát) is kapott. Ugyanolyan szerepet játszott Damjanich János mellett, mint Petőfi Bem apó oldalán. Visszaemlékezése szerint „a főbb tábornokok mellé kiküldött historiografok nem annyira történetjegyzőkül küldettek ki, hanem inkább hadi poétákul. Kitűnik ez onnan is, hogy midőn Buda visszafoglalása után a kormány s a magyar világ visszatért Pestre, Jókai a lapjában a tábori historiografokról írt cikkében nem történetíróknak nevezte őket, hanem hadi poétáknak... "

1

5 A „hadi poétaság" rangja ösztönözte első verseskönyve, a Szabadságdalok összeállítását, mely kevéssel a szabadságharc bukása előtt jelent meg Pesten. Helyet kaptak benne korábban írt és a dicsőséges tavaszi hadjáratot, a Damjanichhadtest harcait megéneklő versei is. A kis kötetnek alig volt visszhangja, beleveszett a fegyverletétel előtti és utáni katasztrofális hangulatba. „Pedig jobb sorsot érdemelt volna - írja Hatvany Lajos -, nemcsak a szerzőnek politikai hitvallása miatt, melynek radikalizmusát Föl a vörös tollakkal című versében, bár Petőfi hangját próbálgatva, de azért nem kevésbé őszintén fejezte ki, hanem főleg azért, mert mint maga is vitéz honvéd, bajtársainak dicsőítésére itt-ott egy-egy igaz hangra talált. "

l

è A versgyűjtemény Petőfié mellett egy másik magyar költő, Tinódi Sebestyén nevét is eszünkbe juttatja. Ahogyan a XVI. századi énekszerző hűséges krónikásként számolt be a törökellenes önvédelmi háború egy-egy epizódjáról, Zalár József is megörökítette az 1848-^4-9-es forradalom és szabadságharc számos eseményét, mindenekelőtt a tavaszi hadjárat és a Damjanich-sereg diadalútját. Versei elsődlegesen nem is esztétikai-poétikai teljesítményként, hanem történelmi dokumentumokként érdemelnek figyelmet. A kötetet a Damjanich-hadtest két legvitézebb zászlóaljának, a harmadiknak és a kilencediknek ajánlotta. Mindkét alakulat bátorságát megörökítette egy-egy versében is (Kilencedik Zászlóalj, Harmadik Zászlóalj). Két ízben is rímekbe fog1

4 MORVAY Győző 1916. 225. 1

5 MORVAY Győző 1916. 225. 1

6 HATVANY Lajos 1967. I. 526. 370