Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Olthatatlan tettvágy és nagy alkotókedv jellemezte őt a nemzeti önvédelmi harcok idején. Ha akkor írt verseit az események kronológiai rendje szerint illesztenénk egymás mellé, a forradalom és szabadságharc egész története kikerekednék belőlük. Évtizedekkel később így vallott erről: „A forradalomról, vagy - mondjuk - a szabadságharcról írt verseim szétszórt töredékét képezhetik (hogy mily becsűeket? - más kérdés) egy majdan megírandó eposznak, mely annak az — egész a Kárpát eget verő csúcsáig való) - intensiv nemzeti felmagasodásnak teljes hős képét mutatja be a világnak. "" Forradalom című versében a márciusi vívmányokat üdvözölte. Indító strófái arról tanúskodnak, hogy gondolkodásába, értékrendjébe mélyen és kitörölhetetlenül beivódtak a francia forradalom, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi. Ezek az eszmék egy új kinyilatkoztatás, a krisztusi megváltás erejével hatnak a világra: Lehajtott a mennyboltozat S megcsókolván a föld szinét: Egy új kinyilatkoztatás Igéit zengte szerteszét. S mit hajdan Krisztus hirdetett: Az egyenlőség nappala, Szabadság és testvériség Világában feltámada. E szentháromság a világ Egy üdvezitő istene; Ez istenségben higgyetek O népek minden nemzete! A Vachott Sándorhoz frissen szerzett barátját és eszmetársát köszöntötte. Misóczki Lajos kutatásai szerint az a „gyönyörű", mindenkit magával ragadó beszéd ihlette, amelyet a címzett 1848. április 10-én az egri megyei közgyűlésen tartott.

1

2 Benne A XIX. század költői című Petőfi-vers romantikus költőideálját látta életre kelni: Légy üdvöz ó nép a szabadság utain! Tudod te: legjobb ut az egyenes. Légy üdvöz költő, mint a nép vezére, te 1

1 MORVAY Győző 1916. 105. 1

2 MISÓCZKI Lajos 1998. 176. 368