Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lipp Mónika: Adalékok az egri irgalmas rendi templom és kolostor egykori berendezésének történetéhez

A festmény ahhoz a képtípushoz tartozik, amely egy misztikus szent beszámolója alapján született meg. Jézus Szíve tiszteletének elterjedéséhez hozzájárultak Alacoque Szent Margit látomásai a XVII. század második felében: „Ezt az isteni Szívet lángokból álló trónuson láttam. Rajta az imádandó seb. Töviskorona övezte, jelezve azokat a szúrásokat, melyeket vétkeink okoztak neki: felül pedig kereszt magaslott ki. (...) Ezt a Szívet tisztelni kell a testi szív képében. O maga akarja, hogy ezt a képet kifüggesszék. Mindenütt, ahol ezt a szent képet kifüggesztik és tisztelik, kiárasztja kegyelmét és áldásait. " 1

1 A szívére mutató, szívét feltáró Jézus szobra és képi ábrázolása gyakori a katolikus templomokban, ez a rokokó kép azonban egy ritka ikonográfiái típusba tartozik. A festmény témája az embereket szerető és értük szenvedő Megváltó szíve, szeretetének kiáradása. A képen felül, a Jézus nevének görög rövidítéséből származó IHS monogram alatt látható három szeg a keresztre feszítésre utal. A töviskoszorús, szeretettől lángoló szíven a festő azt a vérző oldalsebet is ábrázolta, amit Longinus lándzsája ejtett a kereszten függő, halott Krisztuson. A képen megfestett drágakövek a mennyei Jeruzsálemre utalnak. „A városfalainak alapjait mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második a zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik beril, a kilencedik topáz, a tizedik krizopáz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét gyöngy: mindegyik kapu egyegy gyöngy. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. " (Jel 21,19-21) A festményen a tizenkét fajta kő közül a sötétzöld smaragd egyértelműen felismerhető. A vele színkontrasztot alkotó rubin élénk piros színe Krisztus vérére, szenvedésére utal. A kereszt felett látható kagyló az anyaméh szimbóluma és Szűz Máriára utal, az igazgyöngy pedig Jézus születésére. Alexandriai Szent Kelemen szerint az igazgyöngy ugyanúgy nem változtat a kagyló állapotán, mint ahogy Jézus születése sem édesanyja szüzességén.

1

2 A barokk művészetben a gyöngyöt tartalmazó kagyló az isteni kegyelem elfogadásának is a jelképévé vált.

1

3 Az Alacoque Szent Margitnak kinyilatkoztatott ígéretekben szerepel, hogy Jézus Szentséges Szívének tisztelői milyen kegyelmekben részesülnek. Egy 1780-ból származó latin nyelvű forrásból (Canonica visitatio ecclesia parochialis Agriensis) kiderül, hogy az egri irgalmasoknál volt egy Jézus Szívét tisztelő „confraternitas", amelynek tagjai pénteki napokon szentmisét hallgattak és különös tiszteletben részesítették Jézus Szívét.

1

4 1

1 IJJAS Antal 1968. 261. 1

2 PÁL József-ÚJVÁRI Edit 1997. 230. és 173-174. 1

3 PÁL József-ÚJVÁRI Edit 1997.231. 1

4 Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Eger. 1780. Közzéteszi: Kovács Béla Eger, 2001. 52. 356