Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

megjelenése után bemutatta a Washingtonban rendezett geológiai kongresszuson is, így Dancza János neve nemzetközileg ismertté vált.

3

9 Kutatási eredményeit a Búvár, a Földtani Közlöny és a Természetbarát című folyóiratokban is publikálta. 1934-ben a Természetbarát című folyóiratban jelent meg, Voltak-e a jégkorszak emberének fűtési gondjai című dolgozata. Ugyanez a tanulmány megjelent a Búvár című folyóirat 1939 májusi számban is. Ugyancsak a Búvár 1939 novemberi számában tette közzé Balog, vagy jobbkezes volt az újkőkor embere? című írása. Különösen újszerűek voltak a jégkorszak emberének fűtési gondjairól megfogalmazott megállapításai. A tudományos irodalomban ugyanis addig az a megállapítás terjedt el Lenhossék Mihály, egyébként európahírű tudósunk nyomán, hogy a barlangok hőmérséklete állandóan télen-nyáron + 13 Celsius fok volt, amely hőfok alatt az ősember kitűnően érezte magát. Dancza nem értett egyet tapasztalatai alapján a nagyhírű tudós véleményével. Mivel a Magyar Barlangkutató társulatnak nem voltak adatai a Bükk hegység barlangjainak téli hőmérsékleti viszonyaira, ezért maga kezdte el azokat összegyűjteni. Az adatgyűjtés során alig egy hónap alatt több mint huszonöt bükki barlang hőmérsékleti viszonyait mérte fel, s foglalta kimutatásba. Ezekből arra következtetett, hogy a jégkorszakban egyáltalán nem ritka a -25-30 fokos hidegek nagymértékben lehűtötték a barlangok hőmérsékletét, s ez intenzív tüzelésre kényszeríttette azok lakóit.

4

0 1939-ben az ősemberrel kapcsolatos kutatási élményeinek felhasználásával regényt írt A csodálatos két lábon járó története címmel, amely 1940. június 23. és október 4. közötti időszakban Mónus Illés támogatásával megjelent a Népszavában. Az év márciusában beválasztották a Magyar Turista Szövetség Barlangkutató Bizottságába. 1940-ben az új polgármester, Kálnoky István a múzeumi munka ellátásán kívül a városi Mérnöki Hivatalban is jelölt ki számára elvégzendő feladatot, miután 1939-ben a múzeumi épületet átengedték a menekült lengyel tisztek számára létesítendő tábor céljaira, a polgármester felkérte arra, hogy a néprajzi és régészeti anyagot csomagolja össze, helyezze ládákba és szállítássá el a Népkertben lévő KIOSZK épületébe. Az átköltöztetett anyag jelentős része sajnos 1944-ben a harcok során elpusztult. Például Lekey János tábornok 1936-ban Aradról Egerbe hozott katonaládája.

4

1 1941. július 21 -én a rendőrség elkobozta a rádióját, amelyet így indokolt meg: „Politikai felfogásánál fogva - a mai külpolitikai viszonyokra tekintettel - rádió3

9 DANCZA János 1984. 137. 4

0 PATAK Y Dezső 1978. 4

1 DANCZA János 1981. 238. 336