Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
„ Teljesen elkeserítő ránk nézve, hogy minket nemzeti szocialista párti kisembereket agyonsanyargató, rendőrhatóságunk által elfogató, minket internáltató, minket bebörtönöztető, ilyen teljesen elfogult és személyes bosszúálló egyén van nálunk, mint pályaudvar-parancsnok beosztva (...). " Dr. Halmos Orbán rendőrkapitányt Juhász szintén kedvezőtlen színben tüntette fel. 16 2 A beadványok további pontos sorsa nem ismert, de Juhász kapcsolatait jelzi, hogy Szirákyt néhány hét múlva valóban más helyszínre vezényelték, 16 3 dr. Halmos Orbán rendőrkapitányt pedig 1944. május végén váratlanul Esztergomba került áthelyezésre. 16 4 A német megszállás kezdetétől a hatvani nyilasok már szabadon tevékenykedhettek és néhány hónap múlva ismét főszerephez jutottak: 1944. október 16-án este Garai Rezső és Szulyovszky Dénes vezetésével 30-40 géppisztollyal és kézigránáttal felfegyverkezett nyilaskeresztes - köztük számos korábbi RV-tag - gyülekezett az államrendőrség épülete előtt, a nyilas hatalomátvétel hatvani nyitányaként. 16 5 Befejezés: a főszereplők utóélete Az 1930^10-es évek fordulóján történt események és az azokban szerepet vállaló közéleti szereplők személye 1945 után kiesett a hatvani köztudatból, hiszen a községet ért 1944-45. évi háborús pusztítások és tragédiák sorozata annulálta a korábbi évek politikai küzdelmeit, másrészt a főszereplők többsége különböző okok miatt „eltűnt" Hatvanból. Juhász János a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a nyilas hatalomátvétel utáni időszakban nem vállalt szerepet, de a front átvonulását valószínűleg Hatvanban vészelte át. A szovjet községi parancsnokság, illetve az újjáalakult rendőrség 1945 első hónapjaiban nem indított ellene eljárást. Intézkedésre később sem kerülhetett sor, mivel Juhász János 1945. április 10-én Hatvan határában, a Partföldi-dűlőn aknára lépett és a helyszínen meghalt. Érdekesség, hogy személye ellen két évvel később (!), 1947 tavaszán érkezett feljelentés, amely alapján a Budapesti Népügyészség elrendelte a nyomozást, amelynek lefolytatásával a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Államvédelmi Osztályát bízta meg. A Juhász elleni feljelentés forrását nem ismerjük, de a háttérben olyasvalaki állhatott, aki a háború után nem tért vissza Hatvanba, ezért nem tudhatott Juhász haláláról. E nézőpontból kiindulva több személy (dr. Halmos Orbán, Sziráky Károly, Várkonyi Sándor) 16 2 ÁBTL 3.1.9 V-104376. Juhász János által szignált beadványok. 1944. május 3. 16 3 HML XVII-404. Jkv. a Hatvani Külön Igazoló Bizottság tárgyalásáról. 1946. április 13. 16 4 Hatvan és Járása, 1944. május 7. 16 5 HML XVII-404. 1859/1945. Jkv. a Hatvani Igazoló Bizottság tárgyalásáról. 1945. június 23. 320
