Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
szejövetelt sem lehetett tartani. A közterületen kiragasztott falragaszok, plakátok, valamint a terjesztett röpiratok, röpcédulák szövege csak az engedélyezett pártgyűlés közhírré tételével kapcsolatos adatokra (a gyűlés helye/ideje, a szónokok és a jelöltek személyének megjelölése és pártállása) vonatkozhatott, azon kívül semmiféle politikai hirdetést nem tartalmazhatott. A választások lebonyolítására két napot jelöltek ki. A csak lajstromosan szavazó nagyvárosok szavazópolgárai mindkét nap voksoltak, míg az ország „maradék" területe két részre oszlott, és egyik fele május 28-án, míg másik fele (köztük Heves vármegye) május 29-én szavazott. 9 5 A további választási menetrend ennek megfelelően egy napos eltérést mutatott a választás napjától függően. A május 29-én szavazó területek esetében a képviselőjelölteknek május 21-ig kellett leadniuk az ajánlási íveket a választási biztosnak. Másnap, május 22-én vette kezdetét a néma hét, mai kifejezéssel a kampánycsend időszaka, amely a választás napjáig terjedt. A választási biztos május 23-án déli 12 óráig köteles volt írásban tájékoztatni a jelölteket az ajánlások elfogadásával kapcsolatos döntéséről. 9 6 A közelgő választások előkészítésére még április 29-én főispáni értekezletet hívtak össze Budapesten, melyen az új választási struktúrát ismertették a megjelentekkel. A főispánok figyelmét felhívták a választójogi változások alapos áttanulmányozására, és egyben megkövetelték, hogy a törvény szövegéről minden közigazgatási hivatalnokot oktassanak ki, nehogy az ellenzék petícióval élhessen a választás menetével, illetve végeredményével kapcsolatban. 9 7 A kampány hivatalosan május 7-én kezdődött, a kormánypárt azonban már áprilisban beindította választási gépezetét. A nyomdák ontották a MEP propagandaanyagokat, amelyeket központi utasítás szerint a választások május 4-én történt hivatalos kiírása után közvetlenül, a telefonértesítést követően kiküldtek a választókerületekbe, és azokat még aznap kiragasztották. Az általánosságban megfogalmazott „szokásos" jelszavak között szerepelt az agrártársadalom helyzetének és a bérből és fizetésből élők helyzetének javítása. Mivel a kormánypárt vitte keresztül mindkét zsidótörvényt, ezért nem meglepő, hogy fontos szerepet kapott a zsidóság befolyásának minden téren történő visszaszorítása, amely nem sokban különbözött a szélsőjobboldali pártok programjaiban szereplő tételektől. 9 8 A MEP által hirdetett elképzelések azonban eltérő hangsúllyal jelentek meg az egyes képviselőjelöltek kampányában. A MEP hatvani szervezetének megalakulására 1939. április 19-én, a Hatvani Kaszinó nagytermében került sor, amelynek elnökévé ismét dr. Sziráky Károly 9 5 PINTÉR István 1998. 197. 9 6 Újság, 1939. május 7. 9 7 TÓTH Imre 2001. 67. 9 8 PINTÉR István 1998. 186. 303
