Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
1938-1939 telén egymást követték Budapesten a nyilas utcai tüntetések, erőszakos provokációk. Egy nyilaskeresztes csoport 1939. február 3-án kézigránátokkal felfegyverkezve merényletet követett el a fővárosi Dohány utcai zsinagógánál. Az erőszakos cselekmények nem korlátozódtak a fővárosra, így például ugyancsak február első napjaiban szélsőjobboldali fiatalok támadták meg Adler Vilmos hatvani rabbit. 7 5 Imrédy Béla miniszterelnök azonban nem a köznyugalom helyreállításával, hanem saját hatalmi törekvéseivel volt elsősorban elfoglalva. A szélsőjobboldallal szemben korábban erőskézzel fellépő kormányfő irányvonalában 1938 őszén gyökeres fordulat történt. Elődjéhez, Darányi Kálmánhoz hasonlóan elkábították a német és olasz diktatúra „eredményei", ezért 1938 őszén kísérletet tett a rendeleti úton alapuló új kormányzati forma megteremtésére. Pártok feletti szélsőjobboldali szervezetet hozott létre Magyar Élet Mozgalom elnevezéssel, decemberben pedig a parlamentben benyújtotta a II. zsidótörvény tervezetét. Imrédy további elképzelései nemcsak az ellenzéki pártokat, hanem a kormányzó párt konzervatív csoportjait, sőt magát Horthy Miklós kormányzót is tettekre sarkallta, akinek felszólítására Imrédy 1939. február 15-én benyújtotta lemondását. Az új miniszterelnök, Teleki Pál vezette kormány egyik első intézkedése a Hubay Kálmán vezette párt felszámolását célozta. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter február 24-i rendeletével azonnali hatállyal betiltotta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt-Hungarista Mozgalmat. 1 6 Keresztes-Fischer utasította az elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy a hungarista szervezetek felszámolása mellett állapítsák meg, hogy adott településen kik voltak a párt, illetve az RV-alakulatok és ehhez hasonló szervezetek vezetői, majd tartóztassák le és internálják azokat. 7 7 Az MNSZP-HM Heves vármegyei szervezete elleni akciósorozat február 25-én zajlott le, amely során több mint harminc községi pártszervezetet számoltak fel. Gosztonyi Sándor megyei pártközpontként is funkcionáló boconádi kúriáját a rendőrhatóság nem vizsgálta át, mivel magánháznak minősült, s nem önálló párthelyiségnek. A rendelkezésre álló adatok alapján Gosztonyi Sándor és titkára nem vettek részt a Hungarista Mozgalomhoz kötődő titkos szervezetekben, így habár rendőrhatósági felügyelet alá helyezték mindkettejüket, az internálás 7 8 alól mentesültek. 7 9 Képviselői mentelmi joga révén a betiltott párt országos vezetője, Hubay Kálmán ugyan7 5 Hatvani Újság, 1939. február 5. 7 6 LACKÓ Miklós 1966. 156-157. 7 7 MOLK 149. 1939-6-7100. A belügyminiszter körrendelete. 1939. február 22. 7 8 A két világháború közötti korszak jellegzetes intézkedése, amelynek során a rendőrhatóság közigazgatási eljárás keretében a nem kívánt személyeket bizonyos időtartamra „kivonta a forgalomból". Az eljárást később átvette a háború után újjászerveződő rendőrség is. 7 9 MOL K 149. 1939-6-7100. Az alispán jelentése a belügyminiszternek. 1939. március 9. 298
